A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely címertörténete

éknél már századokkal előbb itt működött. A kör ezzel Szegeden bezárult. A szomszédos nagyváros említésére magyarázatul szolgálhat, hogy annak címere, amelyet szabadalomlevelével együtt 1719-ben kapott a királytól, a koronás sisakkal és sisaktakaróval ellátott teljes címerek sorába tartozik, s mint a legközelebb fellelhető városcímer mintául szolgálhatott Vásárhelynek, ha másért nem is, a színezés tekintetéből. (A sisaktakaró levélzetének színei - jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany - azonosak a két város címerében.)

A tanács mások mellett megkereste még a város volt földesurának, a gróf Károlyi nemzetségnek a levéltárát14, Csongrád vármegye alispánját és az Országos Levéltárat is, ahonnan szintén nemleges válaszok érkeztek. Pauler Gyula országos levéltárnok így azt írta, hogy Hódmezővásárhely címerére vonatkozólag egyéb adatot, mint a város közönségének a pozsonyi kamarához intézett egy 1617. évi eredeti magyar levelét, melyen a város pecsétje látható, levéltárukban nem találtak, és maga a levél a pecsétre vagy címerre nézve semmit sem tartalmaz; a pecsét a címer alakját mutatja, de annak színezése meg nem állapítható belőle”.

A város az innen elszármazott, történészként is tevékenykedő fővárosi ítélőtáblái bíró, Széli Farkas segítségét sem mulasztotta el kérni. „Vannak ugyan számos jegyzeteim szerette szülővárosom történeti múltjára nézve - írta az készséges válaszában -, de fájdalom ezek gondos átkutatása után sem akadhattam semmi nyomára annak, hogy Hódmezővásárhely város eredeti címere vagy annak hiteles másolata hol léteznék. Utána néztem az országos levéltárban is, hol a címeradományozást is magokban foglaló Királyi könyvek a mohácsi vésztől fogva őriztetnek, valamint a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben, de itt sem találtam semmi adatot arra, hogy szeretett városunk címer adományt kapott volna. Véleményem szerint azonban nem is kellett okvetlenül címer adományt kapnia - használhatta szokásjog alapján is címerét. Ennélfogva egyáltalán nem jár hátránnyal, ha az ősidőktől fogva használt városi címer - mint ilyen íratik, illetőleg festetik le és küldetik fel [...] a nemes városnak régi címere látható kifaragva — ha jól emlékszem - az ótorony bejárata felett; honnan, ha a véset még láthatóvá tétetnék, a heraldica szabályai szerint a színek kétségtelen meghatározhatók. Még régibb időkből is előfordult a város címere igen szép pecséteken, így p(éldának). o(káért). az országos levéltárban, a XVII. században, több évekről.”

A szintén megkeresett Ludrovai Tóth István, Arad város mérnöke válaszlevelében megírta, hogy Hódmezővásárhely város eredeti címerét a levéltárból vette ki, és oda is származtatta vissza a tanácshoz beterjesztett jelentésével együtt. Hogy ez mikor és mi célból történt, arra a levéltári nyilvántartásokban nem találtunk utalást. Csongrád és Félegyháza városok után ő 1871 októberétől, tehát Ábrái Károly városi, majd megyei főjegyzősége idején az 1872. júniusi tisztújításig Vásárhely város másodmérnöke volt. 1882-ben itt a dűlőutak kijelölésére felfogadható egy évi mérnöki állomásért folyamodott és napidíjas mérnökként állt alkalmazásban, egy év

14 CSML HL Polgm. ein. ir. 369/1891.

26