A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra

kezdődően az ínségesek megsegítésén fáradoztak a polgármesterek: ez Soós Istvánnak és Endrey Bélának egyaránt nagy érdeme volt. Egyébként e két városvezető személye igazolja azt a legjobban, hogy a történeti és intézményi folytonosságra törekvés még e zavaros időkben is célja volt a város egyetemének: mindketten Hódmezővásárhely szolgálatában szerezték érdemeiket, s a szükséges türelemmel és szorgalommal haladtak végig a szervezeti ranglétrán. Munkásságuk egymáséi folytatásának is tekinthető. '2

Kun Béla a közigazgatási reformokról és a virilizmusról

E helyütt a számos országgyűlési felszólaló közül Kun Béla gondolatait foglaljuk össze, mivel ő volt Hódmezővásárhely egyik országgyűlési képviselője 1927 és 1931 között. Nagyváradon született 1878-ban, majd Hódmezővásárhelyre került, ahol tanulmányait is végezte. Később a debreceni jogakadémián volt hallgató, ahol a jogászifjúság elnökeként vett részt a közéletben. A Debrecenben kezdett hírlapírói tevékenységét Vásárhelyen is folytatta: megalapította és szerkesztette a Vásárhelyi Reggeli Újságot. Az országgyűlésbe 1910-ben jutott be először függetlenségi és 48-as képviselőként, ahol később is a kossuthi eszméket hirdette. 1918-ban rövid időre városa főispánja lett, azonban a kommunisták e tisztségéből a tanácsköztársaság idején eltávolították. A nemzetgyűlés munkájában 1922-től vett részt a párton- kívüli ellenzéket vezetve (1922-1926). Korszakunkban a Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos-pártkör színeiben politizált.32 33

Az 1929. március 18-án a képviselőházban elmondott beszédét azon megállapítással kezdte, hogy a javaslat célja nem az önkormányzati autonómia erősítése, hanem éppen ellenkezőleg: annak elvonása volt. Ezt látta bizonyítottnak abban is, hogy 1928 őszén a júliusban beterjesztett első törvényjavaslat szövege csaknem teljesen átalakult, vagyis az Egységes Párt tagjainak is „felébredt a lelkiismerete”, és tiltakozó szavukat hallatták a belügyminiszter javaslatával szemben. Az első szakmai kifogását a törvényhatósági bizottságok tagjai számának mérséklésében jelölte meg. Úgy vélte, a parlamentáris életre nevelni kellett a nép fiait - nem csak a képviselőházban, de a municipális testületekben is, miként azt Nagyatádi Szabó

32 MAKÓ Imre: Hódmezővásárhely elöljárói. 11. Soós István = Vásárhely. 2003. dec. 20., 7.; UŐ.: 13-14. Endrey Béla = Vásárhely. 2004. febr. 28., 4., március 27., 4.

33 RUSZOLY József: A másik Kun Béla = Uő.: Költőnk és joga. írások Ady Endre életéhez és korához = Acta Jur. et Pol. Szeged. Tom. LIV., Fase. 16. Szeged, 1998. 12-13.; KOVÁCS István (szerk.): Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város történeti almanachja, 1873—1950. Hódmezővásárhely, 2003. 53-61. A hivatkozott részt VARSÁNYI Attila írta.

111