A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

EMLÉKEZÉS - PRESZTÓCZKI Zoltán: Kétszáz éve született Toronyi József

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT TORONYI JÓZSEF Hódmezővásárhely második, szabadságharc utáni első polgármestere

PRESZTÓCZKI ZOL TÁN

A szabadságharc leverése után az osztrák kormányzat minden településen igyekezett iránta lojális személyeket kinevezni a közigazgatási egységek - vármegyék, járások-, valamint a fontosabb városok élére. Hódmezővásárhely 1849. augusztus 3-án került a császári hadsereg megszállása alá. A következő nap folyamán kinevezték Toronyi József ügyvédet a város polgármesterévé, valamint hivatalba lépett a császárhű tanácsnoki kar.

Toronyiról kevés adat ismert. 1812. március 7-én született hódmezővásárhelyi római katolikus nemesi családban, Toronyi Imre (1778—?) derekegyházi uradalmi ispán és Vertics Eleonóra gyermekeként. 1835 körül ügyvédi oklevelet szerzett. 1844-től a város ügyésze, korabeli hivatalos szóhasználattal fiskálisa vagy prókátora. Tevékenységéről következőképp emlékezik meg Szeremlei: „Azelőtt [1844 - P.Z. ] a pereket esetről-esetre felvett ügyvédekre vagy a jegyzőkre bízták. Fizetésébe mindjárt 400 pengő forintot és az utazási költségeket határozták, de a megválasztott ügyvéd, Toronyi József a másik évben már kijelentette, hogy csak az esetre marad meg, hogy ha fizetését 1000 p. forintra emelik, mely kívánságnak a népgyü- lés, tekintve az ügyésznek a legelő elkülönítés s korcsmáltatási perekben tanúsított hasznos szolgálatait, eleget is tett. A következő évben a nép bizalmatlankodni kezdvén Toronyi iránt, ez lemondott hivataláról, melynek teendőit a három jegyzőre bízták (ezek fizetését 100-200 p. forinttal javították) s ezeknek egyszersmind a per megnyerése esetén nagy jutalmakat ígértek (1^1 telek föld).” A Toronyival szembeni bizalmatlanság oka a Károlyi család és a város közötti pereskedésre vezethető vissza. Sokan úgy vélték, hogy az évi 1000 forint tiszteletdíjért dolgozó ügyvéd nem képviseli megfelelően a város érdekeit.

1848-ban jelentkezett nemzetőrnek, ám hamarosan Béni Sámuelt fogadta fel maga helyett. 1849 márciusában, a rendezett tanácsi jogálláshoz kapcsolódó hivatalok létrejötte után városi képviselővé választották, ám nem tűnt ki forradalmi tevékenységgel és ettől a tisztségétől is hamar megvált. Ezért is esett Temesváry István alispán választása Toronyira, mint polgármesterre. A város vezetése mellett vármegyei fenyítő törvényszéki ülnöki feladatokat is ellátott. Kinevezése után hozzálátott a forradalom alatt hozott intézkedések törvénytelenné nyilvánításához. Elsők között a rendezett tanácsi jogállás megszüntetése került szóba, ám 1864-ig ebben a kérdésben nem történt érdemi változás. Az erőszakos pacifikációs rendelkezések végrehajtása során kiemelkedik a lakosság kezén lévő fegyverek begyűjtése, a lakosságnál maradt Kossuth-bankók begyűjtése és katonaság felügyelete mellett való elégetése, a helyben állomásozó és Vásárhelyen átvonuló katonaság ellátása, valamint a szabadságharc körözés alatt álló résztvevőinek felkutatása. Az 1849. szep259