A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

EMLÉKEZÉS - PRESZTÓCZKI Zoltán: Kétszáz éve született Toronyi József

tember 15-i tanácsülésen Fehérvári Ferenc jegyzőt „felsőbbi jóváhagyás reményé­ben” felfüggesztette hivatalából, mert nevezett a forradalmi kormányzat idején kibocsátott hírlapok, plakátok, gúny- és röpiratok összegyűjtésével kapcsolatos főszolgabírói rendelet polgármester általi értelmezését bírálta, valamint a jegyző „...elnöklő polgármester...irányában illedelemtelenül tört ki (...).” Vagyis, Toro­nyi igyekezett szigorúbban eljárni a rendeletben foglaltakhoz képest. Szeptemberben Temesváry István királyi biztos megerősítette hivatalában a vá­sárhelyi tisztikart. Több állásra - főjegyző, két tanácsnok stb. - nem volt javaslata. Ezen tisztségek betöltésére később került sor. Temesváry (és Toronyi) igyekezett a császári kormányzat által megbízhatónak tartott személyeket pozícióhoz juttatni, túlnyomórészt olyanokat, akiket a forradalmi események során mozdítottak el tiszt­ségükből. Vásárhelyen egyébként kevés ilyen tisztségviselő volt. így igazoló (puri- fikációs) bizottság előtt kellett számot adni Toronyinak és a városi tisztikar tagjai­nak is. Előbbi vallomásából lehet következtetni jellemére: ellenezte a forradalmat, de környezete előtt, amely támogatta a nemzeti ügyet, ezen álláspontját titkolta. A városi képviselőség és a nemzetőri szolgálat alól is igyekezett kibújni, ami végül a már említett helyettesítéssel sikerült. Összegezve: a leginkább császárhűnek bizo­nyuló személy, vagyis Toronyi József maradhatott a város élén, ám nem sokáig. Az eleve népszerűtlen városvezetés folytatta a forradalmi események utáni konszolidációt. Gondoskodott a korábbi tisztségviselők - Török Bálint volt képvi­selő, Szabó Mihály előző polgármester, Fekete Mihály egykori főbíró - vagyoná­nak zár alá helyezéséről. Próbálta szolgai módon végrehajtani a felsőbb rendelke­zéseket, de csak a császári katonaság ellátására vonatkozó utasításoknak tudott eleget tenni, míg az egykori szabadságharcosok vagy a köztörvényes bűnözők el­fogásánál nem tudott eredményeket felmutatni. Utóbbi kategóriába tartozó ese­mény okozta Toronyi József vesztét: két rabló kézre kerítése végett parancsot adott Kókai Szabó Imre házának felgyújtatására. A vétlen tulajdonos valószínűleg pa­nasszal élt Temesváry királyi biztosnál, aki a polgármester felfüggesztése mellett döntött. A határozatot az 1850. április 4-i közgyűlésen olvasta fel Dósics Péter alszolgabíró. Toronyi mellett Herczeg Pál csendbiztost is felfüggesztették állásá­ból, mert „...csóvának meg gyújtásával a háznak felgyujtatását eszközlötte.” Toro­nyi utódjává az akkor éppen Szegváron, fenyítő törvényszéken lévő, berhidai Ke­resztes László 54 éves addigi főbírót nevezték ki. (Keresztes, aki a forradalmi ese­mények idején városi főkapitányként dolgozott, jóval népszerűbb politikusnak bizonyult elődjénél. A vásárhelyiek érdekeit képviselte a császári kormányzattal szemben is.) A polgármesteri iratokat Jeney János (1789-1871) tanácsnok, leendő főbíró és helyettes polgármester vette át Toronyitól. A volt polgármester ezt köve­tően - az 1850-es években - Szegedre költözött. Szegedi tartózkodásáról kevés információnk van. Annyi bizonyos, hogy tanult szakmájában, azaz ügyvédként dolgozott élete végéig. A Vásárhelyhez közelebb fekvő Felsővárosban lakott családjával. Egyik fia, Toronyi Imre (1851-1922) Hódmezővásárhelyen dolgozott telekkönyvvezetőként. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom