A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár
A közlekedés és a kapcsolódó kézműves iparágak kialakulása az Alföldön Az Alföld nagy része a késő középkorig fában jóval gazdagabb, ártéri és ligeterdőkkel tarkított szálláshelye volt a magyarságnak. A szerszámkészítéshez, és a szekér- és kocsigyártáshoz szükséges faféleségek (kocsányos tölgy, kőris, szil, nyír, vadgyümölcs stb.) mind megtalálhatóak voltak ezekben az erdőkben. A nemzet gyarapodásával nőtt a faállomány felhasználása, a különböző háborúk nyomán az itt található erdők pusztulása is felgyorsult. Ugyanakkor a Tiszán, a Körösökön és a Maroson tutajokon jutott el a Bihari-hegyekből és a Kárpátokból az Alföldre a szerszám- épület- és bútorfa. Az alföldi nehezen járható közlekedő és kereskedelmi utak mentén, azok metszéspontjaiban kialakuló vásártartó helyek, templomos falvak, mezővárosok környékén már az Árpád-korban megtelepedtek a kovácsok, és - velük szoros közelségben - a szekérgyártók is. Habár a vidék elsődleges kereskedelmi útvonala régóta a Tisza és nagyobb mellékfolyói, a folyó partjától távolabb eső falvak és mezővárosok közötti távolságot, az áruval megrakott szekereken tették meg a kor kereskedői, szállítói. Az alföldi kereskedelem meglétére a török előtti időkből, jó néhány kereskedői kiváltságlevél, királyi vásártartási oklevél, vám- és adómentességi kérvény tanúskodik.2 A famegmunkálással foglalkozó férfiak, jobbágyokból lett kézműves zsellérek tapasztalati úton jöttek rá a különböző fafajták legmegfelelőbb felhasználására. A 17. századig az Alföldön csak a vasalás nélküli, fa alkatrészekből készített fakószekér, fakókerekekkel volt használatban. A következő században kezd elterjedni a vasalt társzekér, majd a könnyű, dél-alföldi (dorozsmai, vásárhelyi, stb.) kocsitípusok. A legkorábban lejegyzett regösénekek egyike a népdal nyelvén örökíti meg a szekérgyártás átalakulását: Adjon az Úristen Ennek a gazdának Csöngös-pöngös szekeret, Szekér mellé kereket, Kerék mellé vasszeget, Vasszeg mellé faszeget! Haj, regö, rejtő! Azt is megadhatja Az a nagy Úristen! 2 POZSÁR István: A Csongrád megyei céhek története. Csongrád, 1912. 16-18. 222
