A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - KÖSZEGFALVI Ferenc: „A verseny kiszoríttassék.” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében
Viszonylag nagyszámú sajtóorgánumuk közül azonban (az 1924-ig naponta, utána hetenként, majd zavarosan, rendszertelenül, 1928-ig megjelenő Friss Híreket kivéve) egyik sem élt másfél évnél tovább, példányszámuk is rendkívül csekély. Legfontosabb lapjukat, a Friss Híreket számonként mindössze 350-400 példányban adták ki, messze elmaradva Kun Béla, a névlegesen ellenzéki országgyűlési képviselő bejáratott, ismert, három-négyezres Vásárhelyi Reggeli Újságja mögött.13 Hiába képviselik erőteljesen a Keresztény Nemzeti Egység Pártja, a kormány politikáját, s hiába küldik támogatásuk növelése érdekében, 1923-tól egyre gyakrabban, segélykérő leveleiket a főispánhoz, a kormánypárt helyi szervezetéhez, a miniszterelnökség sajtóosztályához - nem értek el eredményt. Nem vettek át tőlük részvénycsomagot, a szubvenció is alig csordogált. Bár 1923-ban még nyereséggel dolgoztak, évi jelentésükben már panaszkodnak a súlyos pénzügyi, gazdasági viszonyokra. Beszámolójukban ezt olvashatjuk: „ A sokszor máról-holnapra nagymértékben emelkedő árak nem csak az árubeszerzést nehezítették meg, hanem jelentékeny mérvben csökkentették a közönség vásárlókedvét is... egyidőben kénytelenek voltunk a többi üzemek jövedelmének jelentékeny részét könyvkereskedési áruba fektetni. Ezen eljárásunkat indokolttá tette még a korona árfolyamának folytonos ingadozása is, amely egyébként is minden előrelátó kereskedőt arra késztetett, hogy nélkülözhető pénzét áruba fektesse. Nem mulaszthatjuk el végül rámutatni arra, hogy a drágaság rohamos növekvésével egyidejűleg bekövetkezett béremelkedések folyományaként üzleti, illetve kezelési kiadásaink tetemesen megnövekedtek.”14 Ebben az évben kétszer voltak kénytelenek fölemelni alaptőkéjüket. Újabb részvények kibocsátásával tavasszal egy, decemberben másfél millió koronára.15 Költségcsökkentés, érdektelenség miatt megszüntették a Magyar Asszonyok Lapja című hetilapjukat. Apró, de érzékeny veszteség 1923-ban az is, hogy elvették tőlük a városi hirdetéseket, mert kénytelenek voltak fölemelni a közlési díjat.16 1924-ben a negatív tendenciák erősödésével egyértelművé válik a hanyatlás megindulása. Az általános üzleti pangás, az emelkedő munkabérek lehetetlenné tették a nyereséges gazdálkodást, az esztendő eredménye 1 804 179 korona veszteség.17 Tetézte a vállalat nehéz helyzetét, hogy a tapasztalt szakember, Erdei István, nem találva meg számítását, magára hagyta a Kultúrát. A birtokában lévő 782 darab részvényt 1924 tavaszán 10 ezer koronás egységáron eladta a társaságnak, lemondott régi nyomdája vezetéséről, és Virág utca 1. szám alatti házában saját, új üzemet alapított. Itt június 27-én már meg is kapta az iparengedélyt. Utóda, Hézső Sándor még másfél évig vezette a nyomdát, de az utolsó művezető, Bezdán Ferenc 13 14 15 16 17 Mint a 2. sz., valamint KÁRÁSZ és CSML HL 34/1925. ein. 3701 sz. Mint a 9. sz. Mint a 12. sz. KÁRÁSZ, és CSML HL 496/1923. ein. 2787.sz. Mint a 12. sz. 153
