A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

EMLÉKEZÉS - PRESZTÓCZKI Zoltán: Kétszáz éve született Nagy András János

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT NAGY ANDRÁS JÁNOS PRESZTÓCZKI ZOL TÁN A 19. században számos hódmezővásárhelyi pol­gár alkotott maradandó értéket azáltal, hogy va­gyonának jelentős részét szülővárosának gyarapí­tására áldozta. Közéjük tartozott Nagy András János is, aki 200 éve, 1812. október 14-én látta meg a napvilágot egy jómódú, vásárhelyi kálvinis­ta jobbágycsalád gyermekeként. Helybeli gimná­ziumi tanulmányai után előbb Nagyszentmiklóson tanult németül, majd hazatért, és a családi birtokon gazdálkodott. Nagy András János 1845-ig, mint a Károlyi-uradalom jobbágya szolgált, majd nemes­séget kapott, melyet a hódmezővásárhelyi városi tanács június 7-i ülésén határozatba foglalt: „51. sz. Tudomására jővén a Tanácsnak, hogy a köze­lebb múlt Köz gyűlésben, helyben lakó Nagy András János nemes Szolnok megye által az ő és báttya Nagy András Mihály részére adott nemesi bizonyítvány mellett a Csongrád megyei nemesek közé soroltatott és kihirdettetett.” Szeremlei ezzel szemben megjegyzi, hogy Nagy András János soha nem igényelt nemességet és a kihirdetésnek nincs nyoma a vármegyei jegyzékek között. Az 1840-es évektől a városi népgyűlések állandó résztvevője, majd nemzetőr­ként harcolt a szabadságharcban. A neoabszolutizmus idején önálló gazdaként fo­lyamatosan gyarapította vagyonát, a korszerű, takarékos és racionális mezőgazda- sági munkamódszereket felhasználva. Emellett földet, tiszai halászati jogot bérelt korábbi földesuraitól, valamint a Pallavicini családtól. 1852-1853 folyamán anyagi áldozatvállalásának köszönhető, hogy megmaradt Vásárhely számára a rárósi bir­tok. Ezzel a lépésével Nagy András János 1848-1849 után ismét bekapcsolódott a város közéletébe. Fekete Mihály polgármestersége idején (1861-1865) már a kép­viselőtestület tagja, a legbefolyásosabb képviselők egyike, református egyházi presbiter. Politikai szerepvállalása 1867 után is folyamatos: a kiegyezést elfogadó és tá­mogató helyi politikusok, az ún. 67-esek egyik vezéralakja, 1873-tól a városi és a megyei törvényhatósági bizottság tagja. A Hódmezővásárhelyi Első Takarékpénz­tár egyik alapítója 1868-ban. Mértékletessége, bölcsessége, határozottsága még jeles írónk, Mikszáth Kálmán érdeklődését is felkeltette: két anekdotájában is meg­emlékezik a „parasztnábobról”. Ezek egyike, az 1886-ban, a Vasárnapi Újság ha­sábjain, A parasztok címmel megjelent írás nagyobb sajtóvitát generált a város értelmiségi köreiben. A másik, szintén 1886-ban, de már a Pesti Hírlapban megje­lent, Az eső ellen című anekdotát már Nagy András János is kikérte magának, mert 120. sz. Nagy András Jám»> gazda, KéwTids készült «midi fényképről. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom