A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
EMLÉKEZÉS - PRESZTÓCZKI Zoltán: Kétszáz éve született Nagy András János
a komolytalan írás szerzője szerint azért vett lakóházat Budapesten, hogy az eső elől legyen hová behúzódnia. Nagy András János - Bakay Lajos kórházi főorvos hatására, valamint az 1879- es tiszai nagy árvíz pusztításai nyomán - felismerte, hogy a tiszta, egészséges víz nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Ezért feleségével, Mucsi Máriával (1813— 1889) együtt 1882-ben elhatározta, hogy saját költségén (amely mintegy 20 000 forintot tett ki) artézi kutat furat a Vásárhely „második” főterén, a János (Kispiac) téren, a református újtemplommal szemben. A mérnök, Zsigmondy Béla irányításával 1883 és 1884 között készült el a mintegy 250 méter mélyről tiszta, iható vizet kibocsátó kút, amely több ezer ember boldogulását könnyítette meg. Ezért három évvel később az uralkodó koronás arany érdemkeresztet adományozott számára, míg Vásárhely közönségétől ezüst serleget kapott megbecsülése jeleként. A tér közepén lévő kút azonban több mint fél évszázad elteltével kiapadt, és ma már csak vízforgató rendszerrel működik. Ennek ellenére a vízmű még ma is fontos nevezetessége a városnak. Nagy András János vagyona halálakor (1890. december 22.), a korabeli becslések szerint 6-700 ezer forintot tett ki. Több lakóház (a Kállay utcán kettő is), külterületi földbirtok, malom is a tulajdonában állt. Mivel vér szerinti gyermeke nem volt, vagyonának jelentős részét a városra, rokonaira, a református egyházra, annak lelkészeire, barátaira, valamint vagyonkezelőire hagyta. Emellett református elemi iskolákat, a szegénymenházat 2000, a kórházat 1000 forinttal is támogatta. A makói út menti, 60 ezer forint értékű földjét népiskolai célokra ajánlotta fel. Emlékét a kút mellett a Kertváros egyik leghosszabb utcája, valamint dombormű - Erdős Péter szobrászművész alkotása - is őrzi a Bethlen gimnázium pantheonjában, valamint a nevét viselő utca sarki lakóházán. Egész alakos portréját, amelyet az egykori Szeremlei-lelkészlakban helyeztek el, Tornyai János festette meg. Síremléke a Dilinka temetőben található. A Halasi-telepen, a mai Kertvárosban található és a háború után irredentának minősített Olt utca elnevezést huszonhét másik közterület nevével együtt, általános utcanév-revízió keretein belül változtatta meg az 1948. március 23-i évnegyedes rendes közgyűlés. Nagy András Jánosra azért esett a választás, mert „...városunk ivóvízellátása érdekében vagyonának komoly részét áldozta fel. Ezen kívül több tanulmányi ösztöndíj létesítésével tett tanúbizonyságot szociális érzékéről.” Nagy András János élete a mai ember számára is követendő példa: szívós, kitartó, becsületes munkával tett szert jelentős vagyonra. Azonban nem lehetett fösvénynek nevezni, ha közügyekről (város, kórház, szeretetház, templomfelújítások stb.) volt szó. Noha vásárolt lakóházat a fővárosban, mindvégig idegen maradt számára a nagyvárosi értelmiségi mentalitás, melynek termékei az egyebek mellett róla szóló, egyébként nem rossz szándékkal írt anekdoták is. Áldozatkész tevékenysége nélkül Hódmezővásárhely hátrébb kullogott volna a magyar városok urbanizációs rangsorában. 264
