A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - ANTAL Tamás: Szeremlei Sámuel vásárhely-történeti munkái a nagymonográfiája kiadása előtt

lyen még 1885-ben is.14 15 Farkas András pesti történetírónak az 1808. évben a vásárhelyi „becsületes tanácshoz” intézett kérvényét ugyancsak ő adta szöveghűen közre, melyben az említett szerző kérte a magisztrátustól írásműve nyomdaköltségeinek kifizetését és az egyéb kiadásainak megtérítését."

Az elsődlegesen nem történeti tárgyú közleményeiben is előszeretettel írt Szeremlei a múlt eseményeiről. A vásárhelyi újvárosi református templomra gyűlt adakozásról mint az adománygyűjtő bizottság elnöke jelentetett meg füzetet 1891- ben. Ebben nem mulasztotta el feleleveníteni az ottani hitsorsosok 1843-tól tett erőfeszítéseit, amelyek az újvárosi imaház megvalósítását tűzték célul, s amelyek még egy félévszázad után sem vezettek eredményre.16 E harmadik református templom Sándy Gyula tervei alapján végül 1898-ban készült el.

A városi református Otemplom melletti temetőben nyugvó 18. századi lelkészek díszes emléktáblájának felavatásakor, 1880 szeptemberében mondott beszéde szintén a historizmus jegyében hangzott el. Ebben három lelkészelődjét: név szerint Füredi Mihályt (7-1768), Szőnyi Benjámint (1717-1794) és Füredi Sándort (1739— 1795) méltatta életrajzuk s tetteik ismertetésével.17 Az Újtemplom megrenovált tornyában 1887-ben elhelyezett írása is tartalmazott egyfajta - ezúttal 19. századi - rövid történelmi áttekintést.18

Több hírlapi cikkében foglakozott Szeremlei az adatokra fektetett helytörténet jelentőségének kiemelésével, népszerűsítésével, s hittel vallotta ars poeticájában: „elődeink erényei emlékezetének felújítása s általában annak pártatlan ismertetése, hogy századokról századokra minő volt az élet, mely e helyen folyt, remélem, hogy oly olvasmányt fog képezni, mely első sorban ugyan az ősök utódait, e város lakóit érdekli, de aztán szíves fogadtatásra számíthat mindazoknál, kik a magyarföld és a magyar nép iránt, melynek mi jelentős részét képezzük, érdekeltséggel viseltetnek. Az ezeréves múlt méltó tárgy arra nézve, hogy annak újra felidézésénél mindnyájan kezet fogjunk egymással, kiknek a gondviselés itt mutatta ki édes otthonunkat - párt, vallás és osztály különbség nélkül.”19

Következetesen erősíteni szándékolta annak tudatát, hogy városa lényeges helyet foglalt el az ország közéletében és településhálózatában mind lakosságát, mind

14 SZEREMLEI Sjamuel]: Vásárhely város földes urai és birtokaik = Elód-Mező-Vásárhely, 1885. máj. 31. (22. szám) 2-3.

15 SZEREMLEI Samu: Farkas András: Hódmezővásárhely pusztulásáról = Irodalomtörténeti Közlemények, 1892. III. füzet. 398—400.

16 SZEREMLEI Sámuel: Értesítés a h.m.vásárhelyi újvárosi ref. templomra gyűlt adakozásról. I. füzet. Hódmezővásárhely, 1891.

17 SZEREMLEI Sámuel: Beszéd a h.-m.-vásárhelyi ref. Ótemplom mellett nyugvó lelkészek emléktáblája felállításakor. Hódmezővásárhely, 1880.

18 BÖSZÖRMÉNYI Ede 1991. 58-62.

19 SZEREMLEI Sámuel: Városunk történelme ügyében = Hód-Mező-Vásárhely, 1889. szept. 15. (37. szám) 1.

34