A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - ANTAL Tamás: Szeremlei Sámuel vásárhely-történeti munkái a nagymonográfiája kiadása előtt
vizmus által életre hívott új szakterületek kutatási módszertanát is felhasználták a szerzők: ideértve különösen a modern demográfia, az empirikus szociológia, a vidéki archeológia s a magyar néprajz (etnográfia) vívmányait. Felismerték, hogy a művek megszerkesztésekor a társadalmiság jellemző alrendszereit: az átfogó történetiséget, a gazdasági és kulturális fejlődést, a társadalmi szervezetek és a jogintézmények alakulását, valamint a művészeteket s a mindennapi élet mozzanatait külön kell tematikus vizsgálat tárgyává tenni. Szeremlei Sámuel munkássága ennek, a modern hazai történettudományt létrehozó korszaknak a kiemelkedő példája, amelyben szükségképpen meghatározó szerep jutott a kálvinizmus kiforrott értékrendjének is.5 Bár Szeremlei gazdag életművének tetőpontját Hódmezővásárhely vonatkozásában egyértelműen az ötkötetes monográfiája jelenti, részint a történelem szeretete, részint a monográfia megírására való felkészülés jegyében kisebb, helytörténeti jellegű írásokat már az 1900. év előtt is közreadott. Mivel ezek beolvadtak a későbbi nagy mű köteteibe, és mert az életrajzírói elsődlegesen inkább a lelkészi, egyházszervezői munkáját emelték ki a 19. századból, önálló opusként való vizsgálatukra csak marginálisan vállalkoztak. így e helyütt néhány korai vásárhelyi vonatkozású művére hívjuk fel a figyelmet, valamint arra, milyen lényeges hangsúlyt fektetett Szeremlei a helytörténetírásra s annak jelentőségére. A szegedi Dugonics Társaság 1894-re szóló évkönyvében jelent meg a Hódmezővásárhely határában egykor volt középkori falvakkal foglalkozó tanulmánya, melyben az említett települések számát több mint harmincra becsülte. Ezek neve közül számos határrészek formájában élt tovább, más részüket azonban csak archeológiái munkák útján lehetett és lehet mai is földrajzilag meghatározni. Ezen írásában részletesen két hajdani településsel: Szent-Erzsébettel és Csomorkánnyal foglakozott. Jellemző, hogy már a bevezető gondolatokban rámutatott arra a vezérfonalra, amely egész életművét áthatotta: a pontos tények tiszteletére, midőn sajnálkozva állapította meg: „ami e falu történetét illeti [ti. Szent-Erzsébetét]: arra igen kevés positiv adatunk van”. így törekedett az ismert okleveles és az adóösszeírákötetben és okmánytárral); VARGA Ferenc: Szeged város története. Szeged, 1877.; HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. Kecskemét, 1860—1866. (4 kötetben); KARÁCSONYI János: Békés vármegye története. Gyula, 1896. (2 kötetben); ÉRDUJHELYI Menyhért: Újvidék története. Újvidék, 1894.; IVÁNYI István: Szabadka szabad királyi város története. Szabadka, 1892. (2 kötetben). 5 Szeremlei Sámuel emlékezete. Szerk. KOVÁCS István, KRUZSLICZ István Gábor, SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1994. (Vásárhelyi téka 7.); Ismert publikációinak jegyzéke: 133-151.; KOVÁCS István: A város történetének kutatásáról = Hódmezővásárhely története. I. kötet. Főszerk. NAGY István, kötetszerk. SZIGETI János. Hódmezővásárhely, 1984. 17-24. 30