A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

kollégiumban folytatta tehetségmentő munkásságát, de kapcsolatuk nem szakadt meg: „A kézhez kapott nagy halom versből kiválogattam mintegy százat, melyekből már nem csak az ígéretek szóltak, hanem egy érett költő lobbantotta fel bennük a szavak mágikus erejével azokat a problémákat, amelyek a zsákutcába került egyes ember és fordulat elé kényszerült társadalom fizikai és lelki televényeiben égtek. Künn világháború dübörgőit, itthon a fennálló rend őrei oltogatták a fel-fellobbanó lángokat: az Exodus könyvkiadó mégis elvállalta a kiadást, a Pápai Főiskolai Nyomda a nyomdai munkát, a pápai rendőrfőkapitány pedig sok-sok lelkiismereti tusakodás után megadta az imprimatut, s megjelent a harmadik Vöröss István kötet, a Tű hegyén. Megvalljuk, nehéz percek voltak, míg a rendőrfőkapitány a kötet bevezető versének friss nyomású kutyanyelve fölé hajolt, s olvasta azokat a sorokat [melyek] tagadhatatlanul József Attila szavainak folytatásai, mégpedig egy sokszorosan megnehezült korszakban emlékezett negyedszázad múltán mentora. A megjelenést megelőző híradások szófukar közlései:,[Másik fiatal kitűnőségünknek Tű hegyén c. verseskötetét ott találhatjuk a karácsonyra kibocsátott könyv-katalógusok első oldalán. - Újévre jelenik meg Vöröss István verseskötete. Az Exodus budapesti könyvkiadó karácsonyra hirdette verseskötetének megjelenését. Két költemény kinyomtatásához azonban nem kapott engedélyt, a kötet késéssel, újévre kerül könyvárusi forgalomba” - Szathmáry Lajos visszaemlékezése így folytatódik: Mire a kötet eljutott olvasóihoz, már itt volt 1944 tavasza s itt voltak a „vértesek”. S az olvasó szorongva nézett körül, figyelik-e a „vértesek”, és hadicsatlósaik. ...A régesrégi ráolvasó varázsigék bűvölő erejével igyekezett ébren tartani a csüggedezőkben a lelkierőt az apokalipitikus idők tévelyítő bizonytalanságai közben... A Tű hegyénnek el kellett süllyednie a fiókok aljára, el a nyilvánosság elöl. Nem is lett sok visszhangja, s az elbújtatott néhány példány végleg elveszett az ország szeme elől. Érdekes dialektikája az emberi magatartásnak, amit költőnknél tapasztalunk. Amíg veszély volt az akkori társadalom üldözöttéivel való nyilvános közösségvállalás, addig kiállott mellettük a költő, s ez emberi magatartását erősen jellemezte. Amikor pedig megindult a koalíciós idők tülekedése, mindinkább csak szemlélője maradt a mellette futó hullámoknak. ”20

Az emlékező nem tett említést az új hangról, minden idők legemberibb hangjáról: először találkozott az olvasó Vöröss szerelmi költészetével. A kötet fuzérnyi Kedves-verse csak töredéke az összesnek. A Kedves Vásárhelyen tartózkodása nem állandó, de gyakran és hosszan itt időzött. A harmadik kötet megjelenése után a készülő, zárt egységnek tekintett Bronztükör versei őrizték e szerelem emlékét, azért időnként publikált belőlük. A Bronztükör kézírásos tisztázásához 1942 novemberében kezdett hozzá, 1943. októberből van utoljára egyértelműen ide tartozó kézirat. Egy év múlva már nem a Bronztükörbe tervezett kéziraton szerepel utoljára: Három vers az Édesnek. Erről a szerelmi kötődésről, vélt, vagy valós szakításról esik szó az öt éve megjelentetett Bronztükör törzsszövegét kisérő tanulmányokban, ezért ezt nem tárgyalom. Dica, a Kedves, a nehéz hónapokat, heteket Monoron vészelte át, ott érte meg a háború végét, már soha többé nem ment Hódmezővásárhelyre - a temetésre sem. Az édesanyához küldött levélből és mellékelt verséből ez következik. A szerelem nem ért véget, mint sugallja a kötet szerkesztője. Valós, közös, evilági

20 Tere-fere = NU, 1943. okt. 2.; „Az irodalom széles mezejéről...” Pletyka, nyoma sincs semmi kiadóval kötött megállapodásnak; De ehhez igazodik Paku később idézett és hivatkozott levele; Részletek Szathmáry Lajos előadásából. Elhangzott a Vásárhely jelesei előadássorozat keretében. 1972. október 10-én, a Fegyveres Erők Klubjában. Közé szúrva: NU, 1943. dec. 18. és 1944. febr. 26.; A kötet bevezető verse cím nélküli. Mosolyok cím alatt megjelent: Vásárhelyi Ifjúság, 1941. okt. 12.; Kritikák a kötetről: Diárium, 1944. 3., Híd, 1944. 8., AU, 1946. máj. 8.

308