A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

útjuk ért elágazáshoz. Három és fél év múlva is erről ír Dica, nem sejtve, hogy majd’ három hét, és véget ér egy földi lét: “Ne sajnálj engem! Más volt a Te lényed, /s nem térhet vissza, ami elfutott, / ám új csodákat kínál fel az élet; / miért markolnál torz koldusbotot?! // Szemed tavához ezrek inni járnak, / ne függönyözd el, ragyogjon a nap. /Az új tavasz új lelket is fakasszon. / Mi volt a múltunk: néhány pillanat. // Már szirmok selyme illatoz a szélnek, / ezer lehull, amíg egy megfogant. / Te régi kedves, hidd el, ez az élet. /Ne bánd a szirmot, ami elsuhant... ” Ennek ellenére, vagy pont ezért: “Nem változott meg az Idők folyamán Pistuka se, én se, sőt, a szeretet sem. De ez már a kettőnk titka. O tudja, látnia kell most, hogy nem akadályozza a testi szem rövidlátó-volta, hogy alapjában semmi sem változott. ” - írta levelében, két héttel a temetés után.

A szerelem amúgy is illúzió: mindent a léleknek, semmit a testnek?! Toulouse utolsó grófja, Lautrec csak gnóm volt, de testével szabadon rendelkezett! Dicát nem érheti semmi vád.21 Visszatérve az emlékező Szathmáry Lajoshoz, a kiadóról sem szólt. A Karácsony Sándor tanítványi köréből szerveződött baráti társaság (tagja volt Szathmáry Lajos is) egy kiadó létrehozását határozta el, ezért 1940. márciusban Exodus Kiadó néven és címen felvételt kértek a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületébe. Szeptemberben megtörtént regisztrációjuk. Vállalkozásuk vezérlő szempontja: Minőségileg klasszikust, ár szempontjából pedig ponyvát... Az Exodus csak azt tudja, hogy a jó és szép mindenkinek szép, s a magyar ember kezébe mást adni, mint jót, szépet, és igazat, hazaárulás

.” - fogalmazta meg Szabó Imre a kiadói ars poeticát: szimbolikus elhatárolódást attól a fals eszmével szennyezett világtól, ami ekkorra már körbevett itt mindent és mindenkit.22 A Népújság már idézett híre említett egy regényt is, cím nélkül. Magáról a műről közvetett információink vannak: Vöröss István 1943 végén levélben kéri bizonyos Kurucz Úrtól, hogy maradhasson még a kölcsönkapott írógép, mert regényének nagyon az elején tart. Két nap múlva a már hivatkozott, ismeretlen orvoshoz írt levelében a Singer és Wolfner kiadónál lekötött regénye szerzői honoráriumát ajánlotta föl kezelési költségeinek ellentételezésére. A jó barát érdeklődik a következő év tavaszán; „hogy halad a regény, Pistám?” Nem sokkal később érkezik Paku Imre levele: ,Nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan elkészült a regény. Egyelőre azt tanácsolom, hogy maradjon Nálad, a könyvkiadás ugyanis majdnem teljesen szünetel. Egyelőre csak a munkában lévő könyveket szabad kiadni. A Singerék - tiszta zsidó vállalkozás - egyelőre szünetelnek. Ezt csak hallottam, holnap megérdeklődöm, az egész ügyről írok részletesen. — Az író feladata: dolgozzék. Ha kész a dráma Benned, úgy ki vele! Ezzel lehet ma leginkább boldogulni, mert keresik. A regénykiadásokat inkább hagyják. Színházi körökben van nagyobb ismeretségem. El tudom helyezni. A meglévő kéziratot, mármint a regényét, kérni fogom Tőled. Küldeni csak külön intézkedésre küldj ed."

21 A Kedves: Dica (Hatvani Judit tanítónő), Monoron élt. A kötet szerkesztője az ultima manus, a végleges szerzői változat egységét megbontotta (Volnék csak alma, harsogó; Akár, egy kóbor, kolduló barát; Bronztükör), a címadó harmadikat hangsúlyozva, az első két ciklus verseit hátravetette a másodlagos függelékbe, közéjük illesztett olyan verseket, melyeket a szerző nem ide szánt; Dica levele Monoron, 1947. április 17-én kelt. Melléklete: Elmúlt Kedves című, 9x4 soros, Monoron, 1947. március 7-én írt verse. Az archívumban. Mindkettőt közli: Bronztükör, 182-187.

22 Karácsony Sándor (Földes, 1891. jan. 10. - Bp., 1952. febr. 23.) „debreceni diák”, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) munkatársa, cserkészvezető, a Magyar Cserkészszövetség társelnöke Sík Sándor mellett. Pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár volt; Szabó Imre (1904-1958) publicista, költő, a debreceni Munka című lap szerkesztője, az Exodus Kiadó igazgatója, a Református Egyetemes Konvent sajtóosztályát vezette. PETŐ VÁRI Ágnes: Az Exodus Kiadó = Magyar Könyvszemle, 1989. 2. sz. 166-176. Akiadó neve: Exodus = kivonulás (Mózes n. könyve).

309