A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

ta / hancúrozik a kéj bohóc rajával, / ahány fürt, annyi kígyócsimota. // Vájj ’ látta már zo­kogni nyoszolyáján a kedvesét, e büszke dörmögőt, / ki úgy borong a csöpp szoba homá­lyán, / mint üldözött vad erdőtűz fölött?// A végtelen bordáihoz tapadva / hányódik a színóperencián. // Odébb kölyökhitével égi dalba / búvik a vézna, lángeszű cigány. // Fest­mény világot a dohány ködéből. / A tűzön édeshagyma sistereg. / A dús szegénység bátor börtönéből / kotródnak a közömbös istenek. ” Moldvay Győző már említett krónikája szerint (Eroica) Kohán és Balló Margit Damja­nich u. 21. szám alatti, közösen bérelt lakását verselte meg a költő, házasságkötésük (1935. március) idején. „Ki volt az apjuk?” „Kölyökhitével égi dalba búvik a vézna, lángeszű cigány” Vagy e zsánerkép anya-alakja... Kétséget keltő a Kohán-historikus állítása azért is, mert szűk egy évvel hamarébb már közölte a verset egy helyi napilap. Moldvay közlését többen, kik Kohánról valaha is értekeztek, forráskritika nélkül vették át.17 Az 1937-ben megjelent Üvegpohár még nem foglalta (nem foglalhatta) magába azokat a verseket, me­lyek - akár a Márciusi Front, akár saját érzékenysége okán -, az alma mater falain kívüli, gazdasági válsággal, háborús készülődéssel terhes világ impresszióit rögzítik. De „1943- ban megjelent egy kötetem telve József Attila hatásokkal, melynek akkori reám olvasásakor erősen berzenkedtem, s amit ma belátok,”18 A Tű hegyén kritikusaival kapcsolatban írta ezt önmagáról, önkritikával, így ezt a később róla jegyzetelők el is fogadták. Mégis, ehhez, pár mondat. Az államrend őrei, a cenzúra, - a kettő: gyakran egy! - fogékony volt a szociális problémák figyelésére, de sosem annak jótékony megoldására. Faragó Sándor volt hírlap­17 Az 1970-es évek közepén Kőszegfalvi Ferenc ny. könyvtáros, helytörténész végzett adatgyűjtést (Kohán-krónika Vásárhely 1933-1943. Művészettörténeti értesítő 1979. 1. sz. 51.-64. Az 1940-es évre datálja költő és festő barátságának kezdetét.) Munkáját más dokumentumok alapján írta meg, ezt átengedte. A nagynéni viszonylagos jólétre emlékezett. Erről ld. 10. jegyzet. Mocsáry Ferencné: a költő édesanyja, második férje után ezt a nevet használta (Ez a kapcsolat is zátonyra futott, 1946. október 2-án adott ki végzést a szegedi törvényszék válásuk jogerőre emelkedéséről. Lakásuk akkor a Damjanich u. 23./c. alatt volt); Fáry Béla orvos, Kinizsi utca 6. szám; A memoárt így írta alá: Vöröss Emília volt Szász Béláné jelenleg Gyömrei Mihályné Tokaj, 1976. Az eredeti levél magántulajdon. Másolata az archívumban; Említett Kohán-kép: Szobabelső, festőállvánnyal, 1957. Olaj, vászon, 118x154 cm. Közli: IBOS Éva: Kohán György. Budapest, 2010. 40.; SUPKA Magdolna: Kohán György. Gyula, 2001. A monográfia megírásához a festő személyes felkérésére 1966 tavaszán fogott hozzá. Apró részletekbe nem bonyolódó, annak útvesztőitől tartózkodó munkájának forrása a mű­vésszel folytatott „hosszanti” beszélgetései, levelezésük, Balló Margittal készített „riportjai”, Nagy Matild (Kohán második felesége) hozzá írt levelei. A „vagabundos életforma” egyetlen lakhelyéről sem emlékezik meg Supka, csak a Vöröss István édesanyja nyújtotta szálláshelyről: (58. p); Koszorús Oszkár könyvtáros, helytörténész (Justh Zsigmond Városi Könyvtár Orosháza) kutatása szerint 1935 őszén Kohán Balló Margittal és annak családjával Orosházára költözött. Ez nem mond ellent a nagy­néni és Supka Magdolna közlésének; Pákozdy Ferenc verse először: VRU, 1934. ápr. 15.; Förgeteg­ben (1943) cím nélkül, II. számmal, Kohán Györgynek ajánlotta (6-7. p.); Kohánéknál címmel, jelen­tősen megcsonkítva az Esthajnalban (1968); CSMH,1975. ápr. 10.; Vásárhely az irodalomban - Anto­lógia. Mindkét esetben a záró négy versszak nélkül; Kohán-dokumentumok: Vásárhelyi Vázlatkönyv. Összeáll. ALMÁSI Gyula Béla, SZABÓ Endre. Hódmezővásárhely, 1958; „Ilonkának szeretettel, Gyurka. ” A Tornyai János Múzeum helytörténeti gyűjteményében. Hagyatékban: SZABÓ Endre: Az ember és a festő = CSMH, 1959. jún. 28.; DÖMÖTÖR János: Kohán György festőművész kiállítása Vásárhelyen =CSMH, 1959. júl. 19., Hírlapkivágások; Sertéskaraj és aquarell = Vásárhelyi Látóhatár, 2013. 1. sz. 22-23.; Elbeszélés. Ui. A feszélyezett festő. Jegyzetek Vöröss István elbeszéléshez. 24-25., A munkapéldány datálatlan, nem szignált, írógéppel készült kézirat, 12 lap. Archívum. 18 Vöröss István hátrahagyott verseiből = Diárium, 1947. 86., Kulcsár Adorján a nekrológban részletet közöl Vöröss István hozzá írt leveléből. (Kenyeres Imrével együtt szerkesztette a folyóiratot). 306

Next

/
Oldalképek
Tartalom