A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

ADATTÁR - BÉRES Dezső: Holt zendülő. Vöröss István élete

író, Galyasi Reisinger Miklós volt újságíró és író (!), Kovács Imre népi író, Losonczy Endre dr. városi tanácsnok, Pákozdy Ferenc, Paku Imre dr., Simonka Sándor görögkeleti kántor, Takács Ferenc szociáldemokrata képviselő - együtt szerepelnek Jeney dr. magyar királyi rendőrfötanácsos 1942. november havi, 1977-ben közzétett „megfigyelői” jelentésében. Gyanús elemek, mert „irodalmi vitára gyakran összejönnek” az ortodox kántor lakásán, aki nem más, mint Csomorkányi Pál, azaz: Simonka György (szintén megfigyelt személy) költő testvéröccse. Szükséges a további türelmes kutatás, mert az itt sorolt személyekkel Vöröss István atya-fiúi barátságban állt. Nagyon valószínű, hogy O is szerepel valamelyik, ha nem több jelentésben. Akár ők, akár a szűkebb környezet táplált benne empátiát az Endrey-telep, az Észak utcai munkásházak, vagy más, úgynevezett rokkanttelepek lakói felé, bizonyos, hogy József Attilának már csak emlékével találkozott a Kinizsi utcai Múverömben. Ám Vöröss költői eszköze egészen más, mint vitathatatlan géniusz kortársá­nak. ,y4 versírás megszűnt nagy, eleven, szociális művészet lenni.'" Álság azt hinni, hogy ismerte Babits saját maga axiómájának tartott kijelentését, és ezt cáfolni kívánta volna. Ha van tájleíró költészet, úgy van városnyomor-leíró költészet is, errefelé fordulása ösztönös, saját életkörülményei késztetése. Szociográfiai versfényképek születtek hát, akarva-akaratlan cáfolta Babits idézett mondatát. A hagyatékban találkoztam az édesanya nevére kiállított szociáldemokrata párttagkönyvvel, 1944. december 1-jei dá­tummal. Az, hogy nincs igazolt tagdíjfizetés, sem politikai, sem apolitikus magatartást nem jelent, ráadásul ekkor már Cservjakov őrnagy elvtárs városparancsnok állt mindenek és mindenki fölött, és (még) szabad volt szociáldemokratának lenni. Takács Ferencné Erzsiké néni a költővel és édesanyjával igen tartalmas, jó kapcsolatot ápolt. Ady Endre utcai, nagy­kertes, kicsiny házában a látogatónak szívesen mutatta meg féltett kincseit, a neki, és férjé­nek dedikált Vöröss István-kéziratokat.19 „Az irodalom széles mezejéről újabb szép vásár­helyi sikerekről számolhatunk be olvasóinak. Vöröss István törékenyen finom írásainak egész halmazata kerül kiadásra ebben az esztendőben. Az Exodus kiadásában most jelenik meg egy verses kötete, amelyben 100 verset csoportosított a költő. Karácsonyra pedig a Révai kiadásában 300 oldalas verses kötete kerül a könyvpiacra. De bejelenthetjük azt is, hogy a jövő év februárjában Vöröss István egy vásárhelyi tárgyú regénnyel lép az olvasó- közönség elé. ” Helyi napilap pletykarovatának a híre ez, pár mondatban. Mi áll mögötte? A szerteszéledt osztálytársak, barátok után Szathmáry Lajos is távozott Vásárhelyről. A pápai 19 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1919-1944. Szerk. SERFŐZŐ Lajos. Szeged, 1977. 360. sz. dók. A vásárhelyi rendőrkapitány jelentése. [Párttörténeti Intézet Archívuma 651.f. 2/1942-7-6006. XI., 1558-1562, 1566.] 694-696. Végjegyzet: „a jelentés­ből a következő fejezeteket hagytuk ki [t.i. a kötet szerkesztői]: jobboldali mozgalmak, szektariánus mozgalmak, nemzetiségi mozgalmak, külpolitikai, nemzetvédelmi, katonai szempontból fontos ese­mények, zsidóság mozgalma.; Faragó Sándort „hűtlenség” miatt 7 és félévi börtönre ítélték, bünteté­sének csak hányadát töltötte le. Kovács Imre csepeli lakos, ott is dolgozott, gyakori vásárhelyi tartóz­kodásai alatt Takács Ferencnél szállt meg. Pákozdy Ferenc szociáldemokrata érzelmű Íróként, Paku Imre dr. állástalan gimnáziumi tanárként volt nyilvántartva. A jelentésben szerepel Borsi János kézi­munka-kereskedő is, aki árukészletét vásárhelyi hímzéssel feltöltve Budapesten kereskedett. Munka­végzése a pártfutár álcája (nincs adat esetleges Vöröss Istvánnal való kapcsolatra, érdekességként jegyzem meg) Szó nem esik itt, de fontos: Galyasi egy évvel azelőtt írta munkaszolgálatosként Vég­rendelet. Levél feleségemhez című versét, ennek keltezése: Dnyepropetrovszk, 1941. Hazajövetelének időpontja nem ismert. Műveröm a Kinizsi utca 17. sz. alatti pékség legénylakása, Galyasi Miklós szobája. Szintén irodalmi, művészeti kvaterkázások színhelye. Ótt fogant a Tornyai Társaság alapötle­te. A jelentést író dr. Jeney teljes nevét nem sikerült felkutatni, a forrás sem adja meg; A vers jövendő­je című jegyzetét Babits 1928-ban írta. 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom