A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - BENKŐ László: Régi vásárhelyi mesterségek. Szekérgyártó, kerékgyártó, bognár
Benkő András (1882—?) kocsigyáros Vásárhelyi gazdálkodó családból származik, szülei földet bérelni Biharba költöztek. Ott tanult, majd Nagyszalontán lett kovácsinas és ott is szabadult fel. A szakmáján belül kezdettől fogva a szekér- és kocsivasalás érdekelte, így vándorlegényként bejárta az akkori Magyarország híres kocsigyárait. Segédként dolgozott a nagyváradi, a liptószentmiklósi, a kassai és több pesti kocsigyártó üzemben. 1912-től visszatér Vásárhelyre és a Teleki u. 6 szám alatt kezdi el a kovácsmesterséget. A háborút megjárva hazatér és a válság elmúltával kocsigyártó társulást alakít Ács Lajos kocsigyártóval és B. Szűcs István kocsifényező és kárpitos mesterrel. Az „első Benkő-féle villanyerőre berendezett kocsigyárából a társak kiválnak, ezután új bognár mesterrel (Bányai Albert) készítik a kocsikat. A kisüzemben 16- 20 fo (bognárok, kovácsok, fényezők, bőrösök és ezek segédei) is dolgozott, mikor a legtöbb megrendelésük volt. B. Szűcs István (1884—?) kocsifényező és kárpitos mester Az első háború előtt kocsigyártó és fényező mestersége mellett, kárpitozott bútorok készítésével is foglalkozott. Műhelye volt Susánban, majd a Kállay u. 4. alatt működött 1914- től. Eredetileg szíjgyártó és nyeregkészítő volt, mely mesterséget Makón szerezte meg. A háborús szolgálat után, 1918-23-ig önálló műhelyében dolgozott tovább. Ekkor betársul Ács Lajos kocsigyártó és Benkő András kovácsmester mellé az első vásárhelyi kocsigyárba. 1927-ben válik ki és folytatja mesterségét önállóan a Teleki utcai kocsigyár melletti műhelyében. Csarmaz Ferenc (1899—?) bognármester 1917-ben szabadult fel Kiss Sándor Damjanich utcai híres bognár műhelyében. A rövid háborús szolgálat után tanyai bognárműhelyet nyitott Földeákszélen. Néhány év múlva a városba költözött, a Jókai utca 30. szám alá, itt folytatva a kerékgyártó szakmát. Erdélyi Imre (1870—?) az Ipartestület Kovács szakosztályának elnöke A Zrínyi u.42. szám alatti műhelyében kocsikovácsolást és -vasalást is végzett. Für János (1872—?) kocsigyártó kovácsmester A kovácsmesterséget Nagyszőlősön tanulta ki, majd Szegeden és a fővárosi Kölber kocsigyárban segédkedett tizenhat éven keresztül. A bognármesterséget is elsajátította apósa révén és 1911-ben nyitott Vásárhelyen kocsigyártó műhelyet a Szegvári utcában. O kezdte el elsőként gyártani a nagyatádi típusú kocsikat Vásárhelyen. Hajdú Károly (1902—?) bognár- és talicskásmester Az 1875-ben Szentesről Vásárhelyre került Trencséni Lajos talicskakészítő nevelt gyermeke, aki nevelőapjánál tanulja ki a bognármesterséget és ezen belül a (vásárhelyi) kubikus-, saroglyás- és ládás talicskák gyártását. Műhelyük a Szentesi u. 87. szám alatt működött. Háry Imre (1901—?) bognár Makón tanulta ki a mesterség alapjait, majd a Krassó vármegyei Igazfalván kezdte pályáját segédként. 1917-ben a románok kiűzték, így került Makóra, majd Vásárhelyre Tóth Gyula kocsigyártóhoz, bognársegédnek. 1923-ban nyitott önálló bognármühelyt a Csiga u. 12. alatt. Imre Lajos (1865—?) kerékgyártó mester 247
