A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - LŐKÖS Imre-PRESZTÓCZKI Zoltán: A Nemzeti Parasztpárt hmvhelyi szervezetének története

Lőkös Imre szerint a városi szervezet a megalakulását követő napon a Nemzeti Bizottságba 2, az igazoló bizottságokba 3, a segélybizottságba 2 tagot delegált. A kommunista főispán, Karácsonyi Ferenc beiktatásán az NPP 12 taggal képviseltette magát. A földreformjavaslattal kapcsolatos aláírásgyűjtésből is kivette a részét, a helyi elnök utazott Debrecenbe, a minisztériumba.43

Februárban a törvényhatósági bizottságba, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front tagja, a Nemzeti Parasztpárt először 6 párttagot delegált, ez a szám az április végi közgyűlésen elfogadott határozattal 14-re nőtt. Az indoklásban az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945. M. E. sz. rendeletére hivatkoztak, miszerint „...a helyi önkormányzatokat az összes demokratikus pártok részvételével, illetve arányos képviseletével rendeli újjáalakítani. Helyi viszonylatban ugyan - a többi párt és a Szabad Szakszervezetek képviseletéhez képest - 20 törvényhatósági bizottsági tagság illetné meg a Nemzeti Parasztpártot, de minthogy 1774/1945. pm. sz., illetve 2334/1945. pm. sz. kérelmeiben maga az érdekelt pártszervezet se kívánt többet 14 tagságnál, a törvényhatósági bizottság is megáll ennél a határnál, annál is inkább, mert a hivatkozott kormányrendelet szerint a törvényhatósági joggal felruházott városokban az új törvényhatósági bizottság létszáma a réginek megközelítőleg a fele kell legyen.” Ennélfogva a kívánatosnak tartott 85 fő helyett 95 fős lett a testület, de - mint megállapította - a rendelet szellemével nem ellentétes ez a határozat.44 A vásárhelyi közgyűlésben a Polgári Demokrata Párt nem képviseltette magát, mert a helyi szervezet gyenge lábakon állt: a néhány fős csoport nem tudott gyökeret verni a városban és hamarosan feloszlott.

1945. április 3-án a Kossuth téren több mint tízezer ember előtt a koalíciós pártok vezetői (Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Erdei Ferenc) beszéltek a földosztásról. Másnap megalakult a Földigénylő Bizottság Kószó Imre (MKP) vezetésével. A Parasztpárt részéről Tóth János, Hős Nagy Sándor, Vári Sándor, Hegyi Ferenc és Illés Péter került a bizottságba. A földosztás során az NPP a kommunistákkal együtt a radikálisabb álláspontot képviselte, míg a kisgazdák sokszor tiltakoztak egyes juttatások kapcsán.45 A városban, illetve külterületén rendben zajlott le a földosztás, melynek elsődleges céljává a földéhség csillapítása vált. Hatalmas, ösz- szefüggő nagybirtokok nem voltak térségünkben, így radikális földreformra nem kerülhetett sor. A földhözjuttatottak között előfordultak olyanok is, akik nem maguk művelték a kapott földet, hanem kiadták haszonbérbe. Ők általában a pártok „céltábláivá” váltak.

43 LŐKÖS Imre i.m. 21.

44 CSML HL Hmvhely közgyűlésének jkv.-e 1945. ápr. 28. 4/1945. Ami az országos helyzetet illeti, a koalíciós pártok eleinte egyetértettek abban, hogy országos helyhatósági választásokat kell tartani a nem túl távoli jövőben. Próbaként (1945. október 7-én) Budapesten választották meg az új képviselőtestületet, ahol a Kisgazdapárt a szavazatok több mint felét szerezte meg. Ezt követően a kommunisták, illetve nyomásukra a szociáldemokraták és a parasztpártiak elálltak az országos választások megrendezésétől.

45 LŐKÖS Imre i.m.21. Az FKgP részéről általában arra hivatkoztak, hogy a Földigénylő Bizottság egyes, baloldali tagjai maguknak is osztottak földet.

185