A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - KÖSZEGFALVI Ferenc: „A verseny kiszoríttassék.” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében
KOSZÉ GFAL VI FERENC „A VERSENY KISZORÍTTASSÉK” Kísérletek a verseny kiküszöbölésére a hódmezővásárhelyi nyomdaiparban a 20. század első felében A polgári társadalom időszaka nem jelenti egyben a polgári könyvkultúrát, a fejlődés egyenetlen. A területi, nyelvi, gazdasági, kulturális egység megvalósulásának eltérő üteme miatt nagy a különbség az egyes országok között, Közép-, és Kelet- Európában a 18-19. században még egy ideig egymás mellett élnek a feudális és polgári viszonyok. A polgárosodás csak egészében jellemző Európára. 1848-tól a kapitalizmus világméretekben kibontakozik. Az ipar, kereskedelem, az állami, társadalmi élet fejlődése világszerte egyre magasabb kultúrát, több tudást igényel, minden területen nő a fokozottabb, gyorsabb tájékoztatás, tájékozódás igénye, az általános tankötelezettség bevezetésével pedig új társadalom rétegek kerülnek közelebb a nyomtatott szóhoz. Közép- és Kelet-Európábán a nyomtatás, az írás a függetlenségi mozgalmak eszköze is. A nyomdászat technikájának forradalmi megújulása a legfejlettebb országokban (Anglia, Franciaország, Egyesült államok) a 18. század végén a sokszorosítható fametszet és a gépi papírgyártás feltalálásával kezdődik, a betüöntőgép, a rotációs nyomás alkalmazásával a 19. század közepén tetőzik, s a század végére válik teljessé a monotype szedés, modern illusztrációs eljárások, illetve a gépi kötés bevezetésével.1 Hódmezővásárhelyen, a lassú életű mezővárosban, a bontakozó magyar viszonyoktól is elmaradva, a 19. század hatvanas, hetvenes éveiben, a kapitalizmus európai és világméretű virágzása idején tette csak meg első bátortalan lépéseit a polgári könyvkultúra. Az első nyomdát Wodiáner Fülöp (1820-1899) alapította itt. A vásárhelyi születésű, a magyar nyomdászatban, könyv- és lapkiadásban később nagy érdemeket szerző tipográfus 1868 decemberében alapította vásárhelyi fióknyomdáját, mely születése első pillanatában lapkiadásra vállalkozott. 1869. január 3-án megindította a heti gyakoriságú Vásárhelyi Közlönyt, a város első nyomtatott lapját. A nyomda már rendelkezett az 1812 óta ismert hengeres gyorssajtóval. 1867 óta árusított a város első könyvesboltja, Csengeri Ferenc (18397-1874) üzlete, mely kölcsönkönyvtárral bővítette választékát. Jó évtizeddel később, 1880-ban Ábrái Károly (1830-1912) a város literátus polgármestere megalapította a város közkönyvtárát. A nyomdaipar tovább lépése lassú, csak 1880 körül látszik élénkülni. Wodiáner tíz évig versenytárs nélkül dolgozhatott, csak a század utolsó két 1 FÜLÖP Géza: Sajtótörténet, sajtóismeret. Budapest, 1975. 17., 48-52., illetve a szerző egyetemi előadásainak kéziratos vázlatai. 145
