A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen

hitelvek öncélú támadását kell látnunk magatartásában. Számára a szövegkritikai vizsgálat nem több, mint módszer, nem pedig öncél. Módszer és eszköz a kétezer éves tényeknek egy olyan beállításához, amelyben „a Biblia valódi enyészhetetlen fensége jobban méltányoltatik, ... s lesz az újkor nemzedékére nézve itt is valóban Isten Igéje. ”9 Más tekintetben is figyelemre méltó Szeremleinek az a tisztelete és következetessége, amellyel a Bibliához mint az isteni kinyilatkoztatás forrásához viszonyul, azt gyakran idézi akkor is, amikor nem prédikációírásra vállalkozik.10 11

Szeremlei teológiai gondolkodásának harmadik eredőjénél egy pillanatra meg kell állnunk, és fel kell tennünk azt a kérdést, hogy számára a liberalizmus mint a szabad lelkiismeret és az előfeltételek nélküli gondolkodás újkori történeti alakja filozófiai törekvés-e, vagy inkább tudományos módszer.

Saját felfogásáról, a liberalizmushoz fűződő kapcsolatáról úgy nyilatkozik a már hivatkozott Strauss-féle történeti kritikai mű népszerűsítésében vállalt szerepe kapcsán, miszerint annak folytán „ szabadelvű theologiai felfogásomat leplezetlenül nyilvánítottam. ”u Később, látva az új ortodoxia és a liberalizmus hívei között kibontakozó, egyre engesztelhetetlenebb vitát12, inkább a közvetítő álláspontot választja, ezért magát Szeremleit az „ortodox liberal” álláspontot vallók közé sorolhatjuk.

Szeremlei azonban hitelvi irány tekintetében sem kíván lemondani a tudományos gondolkodását jellemző egyetemesség-igényről. A vallás lényege című, már itt hivatkozott értekezésében kifejti: „A társadalomban a keresztyénségből az érvényesül, ami felette van minden dogmának, felette minden felekezetiségnek, felette az orthodox liberál iránynak, felette minden rendszernek és kételynek, ami a vallásban lélek, lényeg és isteni. ”13 Más fogalmakkal úgy adhatjuk vissza Szeremlei gondolatait, hogy a keresztyénség időfeletti értékeket közvetít, de azt hitelesen és hatékonyan csak a társadalmi felelősségvállalás által érheti el. Megint másként, Ady fejezi ki ezt a legtömörebben:

„Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent és Egymást szeretni. ” (Karácsony)

9 SZEREMLEI Sámuel: A Biblia története = Egyházi Reform. III. 1873. 161-169., 201-210. hiv.: BÖSZÖRMÉNYI 1994. 50.

10 Böszörményi példaként említi erre Szeremleinek 1914-ben megjelent, a vásárhelyi templomok építéséről szóló értekezését, amelyben a templomépítést csupán külső feladatnak, másodlagosnak tartja az egyház lényegi küldetéséhez képest, mely szerint „mint élő kövek akarunk felépíttetni, hogy legyünk lelki ház - egyenként Istennek templomai.” Ezzel az 1 Péter 2, 5-9-et idézi. Hiv.: BÖSZÖRMÉNYI 1994. uo.

11 Ld. n.6.

12 A két tábor közötti nézetkülönbségek a legélesebben a Filó Lajos és Ballagj Mór közötti vitacikk-váltásban bontakoztak ki a PEIL hasábjain. Erről bővebben ld: MÁRKUS Mihály: Teológiai irányzatok = Tanulmányok a Magyarországi Református Egyház történetéből, 1867-1918. Studia et Acta Ecclesiastica. V. köt. 153. kk

13 Ld. n. 9„ 10.

13