A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
SZEREMLEI SÁMUEL SZÜLETÉSÉNEK 175. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE RENDEZETT EMLÉKKONFERENCIA - KADAR Péter: Szeremlei Sámuel lelkipásztori tevékenysége Hódmezővásárhelyen
Összegezve: sokoldalú, rendszerező gondolkodásmód, a történeti hitelesség iránti elkötelezettség és a lelkiismereti szabadság kibontakoztatása - ezek az értékek jellemzik Szeremlei teológiai világlátását, miként koráét is, amelynek alapján azonban a kor eszméit nem bálványokként tiszteli és követi, hanem kritikusan tartja szem előtt, eszköznek és módszernek tekintve azokat annak a hivatásnak a szolgálatában, - mint majd fogjuk látni a később tárgyaltakban, - amelyre egyházáért és nemzetéért fölesküdött. Szeremlei kora eszméit, sőt még a saját felfogását is kész relativizálni, hogy az általa fő célként kitűzött lelkipásztori törekvéseit teljesítse. A prédikátor Szeremlei prédikációi közül azokat, amelyeket lejegyeztek vagy kiadtak, van szerencsénk ismernünk.14 Az utókor azonban csak a szöveget látja, és nem lehet részese a személyes előadásnak, amely megsokszorozni képes a puszta textus hatását. A kortársak reflexióiból és tetteiből következtethetünk arra, hogy Szeremlei írásaiban tükröződő, még hivatalos levelezését is átható szenvedélyessége,15 emelkedett, ugyanakkor egyenes, nyílt, szókimondó stílusa szuggesztív előadásmóddal párosult. Mind fiatalabb kori, mind időskori portréi tekintélyt sugárzó külsejű, bölcs és erőteljes férfi benyomását keltik a szemlélőben. Amikor ez a férfiú szólásra emelkedett, ott alighanem a légyzümmögést is lehetett hallani. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy lelkes hallgatói már makói káplánsága idején egyenesen kikövetelték prédikációinak a kiadását - a kor német szokásának megfelelő műfaji keretben, „egyházi beszédek” (Kirchliche Reden) megnevezéssel.16 Szeremlei lelkipásztori tevékenységének fő sodorvonalát fedezhetjük fel a prédikációkban, mivel a protestáns egyházi hagyományokban ez maga a lelkész legfőbb tevékenysége. Ehhez társul a lelki gondozás és az egyházszervezői munka, amelyeket később érintünk. Ezen felül, maga a szerző is így vélekedik, amint arról a szimbolikus értelemben legfontosabb szószéki beszédében, beiktatási prédikációjában nyilatkozik: „Mi a küldetés? Az Úrnak szolgálni, vagyis a Krisztus szellemének engedni, s a benne való hitet terjeszteni...Mi nem szolgálunk kizárólag sem 14 Gimnáziumi könyvtárunk szép számmal őriz kéziratokat közülük. Dolgozatomhoz a Böszörményi-féle életrajzban idézetteken kívül a Németh László Városi Könyvtár állományában őrzött nyomtatásban is megjelent, alábbi jegyzetekben hivatkozott prédikációkat használtam (amelyek másolatainak előállításáért köszönet illeti Máté István könyvtáros tanár urat) 15 Ld. R. Várkonyi Ágnes megállapítását Sz. S.-nek az Akadémia titkárának írt levele kapcsán: „Hangja öntudatos, véleménye határozott, stílusa friss, a kor hivatalos leveleiben teljesen szokatlan. ” (MTAKK RAL, 1864. 3-380. közli: R. VÁRKONYI Ágnes: A mezővárosok történetének historiográfiája, különös tekintettel Szeremlei Sámuel működésére. Hódmezővásárhelyi Történelmi Társulat, 1974. Idézi BÖSZÖRMÉNYI 1994. 21. 16 Evangyéliomi szabadság, Szeged, 1863.; Idők jelei, Szeged, 1864. 14
