A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)

TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora

rül címmel, Levél a szerkesztőhöz alcímmel nyílt levélben fordult az egyik lap olvasótáborához, a város nyilvánosságához. Ennek vezérfonala a Petőfi Társaság elnökének, a Móricz ellenes támadást elindító Pékár Gyulának a bírálata. Az irodalmi levél ekként kezdődött: „Kedves Barátom! Litterátus ember vagy és én is dolgozom a tollal. Ha szakmánk nem is ugyanaz, de nyílt és becsületes szívvel küzdünk itt a magyar sártengerben és nagyon sokszor egymásra is találunk. Talán bizarr a gondolat, hogy keserveimmel ép Hozzád fordulok, a kormánypárti publicistához, de valahogy úgy érzem, hogy mindaketten kitapogattuk ennek a színtiszta magyar városnak a lelkét és ebben az írásban megint találkozunk.” Mindjárt ezután személyes élményét idézi fel: „Néhány héttel ezelőtt együtt voltam egy kongresz- szuson Hegedűs Lóránddal. Felhívtam a figyelmét a csizmáját dróttal foltozó magyarra, - aki azóta Hegedűs tollából tárcatípus lett a Pesti Hírlapban, - és ugyanakkor megnyugvással újságoltam, hogy a Tisza-Maros szög magyarsága, mert ilyen is van, Hegedűs mellé állt az Ady-vitában.”67

A címzett Szathmáry Tihamér egykori kormánybiztos-főispán, a helyi közélet sokoldalúan aktív szereplője, a művészetek ismert pártolója. Lapja, a Vásárhelyi Friss Újság az 1930. március 5. és 1931. május 3. közötti időben 11, korábban már megjelent verset hozott le József Attilától.68 A nyilvánosságnak szánt levéllel együtt válaszát is leközli a magát megszólítva érző szerkesztő, bár mint írta, „még e percben sem tudtam rájönni arra, hogy mi volt a szándékod, mikor hozzám ad- resszáltad mondanivalóidat”. írása az udvarias hangvétel mellett a belőle most felszínre hozott a faji öntudatnak a szélsőséges sovinizmusig elmenő megnyilatkozása, s nem tagadja, hogy benne is mély megbotránkozást váltott ki Móricz cikke, mely „dicshimnuszt zeng a cseh kultúra előtt”, és megérlelődött benne az elhatározás, hogy a jövőben egyetlen sorát el nem olvassa. Végül némi malíciával még megjegyzi: „Pékár Gyulával szemben magad is a személyeskedés terére tévedtél.

Szigeti János szerint Makait a cikk megírásában József Attila inspirálhatta, erre sajátosan József Attila-i kifejezések mutatnak. Valachi Anna szerint pedig „A metaforákban és ironikus fordulatokban gazdag, lendületes publicisztika stílusa kétségkívül arra vall, hogy a szöveget döntő mértékben József Attila írta, illetve stilizálta.”69 A két levél egybevetése, bár az elsőt az ítészek valószínűleg nem ismerték, Valachi biztosan nem, az utóbbi állítás mellett szól.

Móricz 1931. április 6-án Leányfaluról „Kedves Barátom” megszólítású levelében Makai Ödönnek megköszönte a mellette való kiállást.70 A címzett pedig e rövid, színvonalas, ám mondhatni, visszafelé elsült irodalmi kitérő után kizárólag közgazdasági témájú cikkekkel jelentkezik. 1936 februárjáig 30 írás jelenik meg a neve alatt, általában valamelyik titulusával (mint bankjának ügyésze, vagy - igaz67 VFÚ, 1931. márc. 22.

68 KŐSZEGFALVI Ferenc - SZIGETI János 2005. 24-37.

69 SZIGETI János: Dr. Makai Ödön Móricz Zsigmond védelmében = Vásárhelyi Tanulmányok. VIII. Hódmezővásárhely, 1977. 136.; VALACHI Anna 2003.

70 VALACHI Anna 2003.

121