A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
érezte, hogy maga is felszólaljon, és rávilágítson a problémára a közgazdasági elmélet szempontjából, hogy „a mai válság nyugtalanító politikai és gazdasági ösz- szefuggéseit mindenki egyaránt megértse”. A környezeténél alighanem nagyobb elméleti felkészültséggel rendelkező közgazdász felelősségével, de nyilván önigazolásul és egészséges ambíciótól is vezérelve, gondolatait a szélesebb olvasóközönséggel is igyekszik megosztani. Rávilágít a bekövetkezett, a válságért felelős „álkapitalista történelmi korszak” jelenségeire, s ezzel szemben a kapitalizmus megvédendő három pillérére, ami a szabad verseny, a kereslet és kínálat árszabályozó hatása, valamint a tőkék termelési célokra való felhasználása. „Ha tehát a kivezető utat meg akarjuk találni, - írja - úgy a klasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelő helyett a fogyasztót kell a rendszer központjába helyezni”. Erre irányul - írja -„Briand nevezetes ideája Páneurópáról, melynek lényege, hogy az európai kontinens vámsorompók nélkül állítsa fel együttműködését”, ezzel maga is eljut az egységes Európa eszméjének hirdetéséig.65 A kapitalizmus fenntartásának szükségességét hangoztató írást olvasván óhatatlanul is fülünkben csenghetnek József Attila sorai: „Döntsd a tőkét, ne siránkozz...” A látszólagos ellentmondást a családtagnak számító Bányai László megállapítása oldhatja fel, miszerint „Makai Ödön semmiképp nem korlátozta Attilát, még az ő meggyőződésével homlokegyenest ellenkező politikai felfogásban sem.”66 A Levél a szerkesztőhöz alcímmel közreadott, lényegében száraz közgazdasági okfejtést a szerző irodalmias fordulattal zárja. „Szerkesztő úr (Kun Béla országgyűlési képviselő - M. /.), mint passzionátus költő is, igen jól tudja, hogy a bukoli- kus játékok pásztorsípja ma nem kizárólagos hangszer többé, mint évezredekkel ezelőtt, hanem a mai közgazda hatalmas zenekarral kénytelen dolgozni, amelyben minden egyes instrumentum egyaránt fontos, mert ha csak egyetlen hangszer is kimarad, akkor a melódiának hamis a hangja. Beethovennek éppen az adja meg a klasszicitást, hogy a muzsikájában nem sem több, sem kevesebb kótafej, amennyi szükséges. Tegyük meg azt a kis elégtételt a mai klasszikus közgazdáknak is, hogy ne vádoljuk őket destruálással azért, mert a törvényszerűségek felismerésében az igazságot keresik.” Ez a felfogás, a klasszikus-neoklasszikus közgazdaságtanhoz való következetes ragaszkodás kíséri végig Makai Ödön szakmai munkásságát, a válságjelenségek diagnózisának és kezelésük konkrét, gyakorlati teendőinek a meghatározásában egyaránt. Az előbbi írás mellé feltétlenül oda kell állítanunk a neve alatt nem is soká, március 22-én közreadott cikket. Előzményéül szolgált, hogy Móricz Zsigmond a csehszlovákiai utazásáról a Nyugat 1931. március 1 -je számában írt, Az irodalom és a „faji jelleg” című cikke miatt a jobboldali sajtó támadásának kereszttüzébe került, nemzethűségét kérdőjelezvén meg. Makai Ödön Vihar Móricz Zsigmond kö65 VRÚ, 1931. febr. 25. Aristide Briand Franciaország miniszterelnöke, az egyesült Európa létrehozásának szószólója. 66 BÁNYAI László 1943. 71. 120
