A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2012 (Hódmezővásárhely, 2013)
TANULMÁNYOK - MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen. 75 éve halt meg József Attila gyámja és sógora
kusmüvész) és Pápay Pál (esetleg Pátzay Pál szintén neves szobrász) mellett - magának a sajtóbeszámolók által dr. Makai Ödönné, máskor pedig Makai Etelka néven említett fiatalasszonynak a munkái is láthatók voltak egy főutcai nagy üzlethelyiségben megrendezett kerámia-iparművészeti kiállításon.62 Nagy Lajos író, József Attila kávéházi sakkpartnere, barátja leírta, hogy háromheti vásárhelyi tartózkodása alatt (1932 tavaszán, amikor anyagot gyűjtött városszociográfiájához) megismerkedett „dr. Makai Ödönnel (József Attila nőtestvérének a férjével)”. Egyszer-kétszer meglátogatta őket, és egyik este, amikor a családnál többen is voltak vendégek, gramafonról Saljapin-lemezeket hallgatott. Móricz Zsigmond 1934 tavaszán Makaiék lakásán találkozott először személyesen József Attilával. A Szép Szó József Attila-emlékszámában (1938) közreadott megrázó emlékezésében írja: „Ebédre voltam meghíjva (sic!) egy ügyvédhez, mert szép paraszt cserép s más ipardísz gyűjteménye van, mondták, muszáj látni”. Az igazsághoz tartozik, hogy a neves látogatókban nem vendéglátójuk személye, inkább a vidéki, középosztálybeli polgár otthonának fülledt hangulata hagyott nyomott. Móricz kényelmetlenül érezte magát a modern fotelek, vakító csillár és meisseni porcelánok társaságában összezsúfolt, a természetes környezetük után szinte síró „parasztikus hulladékok” közt. Nagy Lajos írását arra hegyezte ki, hogy a lemezekről, melyeket még nem sokat használhattak, a gyönyörűen zengő énekhangot egyedül ő hallgatta feszült figyelemmel, a társaság tagjai csevegtek.63 A jogász-közgazdász közéleti munkássága 1928. december 15-én a Kereskedelmi Testület hagyományos szemináriumi sorozatát Makai Ödön előadása nyitotta meg, melyet Magyarország eladósodása a nemzetközi pénzpiacon címmel tartott.64 Hosszas hallgatás után, ami lényegében egybe esett a családi életében végbement gyökeres változásokkal, 1931. február 25- én a sokat sejtető Kedélyes összejövetel vagy gazdasági szeminárium? című írásával jelentkezik a helyi sajtóban. Az apropót számára az előző héten a Kereskedelmi Testületben az elnök és a titkár, Balassa József és Blantz Béla által a válság kérdéséről tartott előadások adták. Ezen szerény hallgatóként jelent meg, ám - látván, hogy a közönség „mennyire beleélte magát az összes részletekbe” - szükségét 6~ „A másik rész a relief feltámasztása. Féldomborművü jelenetek, díszlettervek, apró kis kerámia lapok ezek, amelyek közül talán egy Madách-díszletterv kapott meg legjobban bennünket. A tervezés itt Makai Etelka ötletességét és művészi érzékét dicséri”. GALYASI Miklós: Új lehetőségek a vásárhelyi agyagban = VFÚ, 1935. dec. 22. 63 NAGY Lajos: A menekülő ember. Budapest, 1977. 388. Közli: SZIGETI János 1977. 125-126.; VALACHI Anna : „Elejtem képzelt fegyverem” Móricz Zsigmond és József Attila = Forrás, 2003. dec. Nagy Lajossal az ismerettség valójában korábbi keletű: 1932. jan. 15-én Attila, Ödön és az író közös lapot küldött Vásárhelyre Etelkának. „Itt ülünk az Andrássy-út Fekete Sas-ban azaz a Japán-ban, ahonnan kezét csókolja” - olvasható ezen az utóbbi aláírásával. József Attila levelezése 374. 64 VÚ, 1928. dec. 16. 119