A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Mód László: Hódmezővásárhelyi szőlőhegyi rendtartás 1789-ből

MÓD LÁSZLÓ

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZŐLŐHEGYI RENDTARTÁS 1789-BŐL

Égető Melinda több évtizedig folytatott kutatásai során rávilágított arra, hogy az Alföld szőlő- és borgazdálkodása és a homoki szőlőkultúra nem tekinthető teljes mértékben azonosnak egymással. A fdoxéravész hatására széles körben kibontakozó homoki szőlőtelepítéseket megelőzően az Alföldön is léteztek olyan ültetvények, amelyek kötött talajokon helyezkedtek el. Nemcsak a termelést jellemző mennyiségi mutatók között mutatkozott különbség, hanem jelentős az eltérés a termesztett fajták, a választott termőtalajok valamint az alkalmazott technológia terén is. Az alföldi szőlők homokra húzódása - ha ezt a természeti feltételek lehetővé tették - a 18. században kezdődött meg, ami összefüggésbe hozható a mezőgazdasági termelés alá vonható területek folytonos csökkenésével illetve a népesség gyarapodásával. A jobb minőségű termőföldeket a gabonatermesztés számára foglalták el, a szőlők pedig az egyre soványabb határrészekre települtek át. A kötött talajon elhelyezkedő szőlőhegyek kora sok esetben a 18. századot megelőző időszakra nyúlik vissza, a szőlőgyökértetű pusztításának köszönhetően azonban felszámolódtak, a szőlőrekonstrukció során pedig döntő többségük nem újult meg.1

Az alföldi szőlő- és borkultúra fdoxéravész előtti történetének megismerésében a hódmezővásárhelyi szőlőhegyek fontos helyet foglalnak el, ami összefüggésbe hozható a fennmaradt források mennyiségével, korával. Nem tekinthető véletlennek, hogy Égető Melinda önálló tanulmány formájában dolgozta fel a település szőlő- és borgazdálkodását a Kiss Lajos emlékkönyvben.2 A 18. századból számos olyan dokumentum áll a kutatók rendelkezésére, amelyek újabb adalékokat szolgáltatnak az alföldi szőlőterületek igazgatásának kérdéseihez.3 A Szeremlei Társaság 2011-ben napvilágot látott évkönyvében egy 1782-ben kiadott szabályrendelet értelmezésére tettem kísérletet,4 amelynek az eredetéről nem tudunk szinte semmit. Ezzel szemben jelen írás egy 1789-ben, a Károlyiak által kibocsájtott rendtartás elemzését célozza, amelynek érdekessége, hogy ideiglenes érvényűnek szánták.5 A tanácsülési jegyzőkönyv beszámolt részletesen a

1 ÉGETŐ Melinda 1993. 11-15.

2 ÉGETŐ Melinda 1983. 171-211.

3 A témára vonatkozó korábbi kutatási eredményeket Égető Melinda vizsgálatai alapján a Szeremlei Társaság 2011-ben napvilágot látott évkönyvében foglaltam össze, egyúttal próbáltam jellemezni a korszak helyi szőlészeti-borászati viszonyait is. MÓD László 2011. 9-18.

4 MÓD László 2011.9-18.

5 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV.A. 1001. a. 3. Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1789. 455-457. o.

12