A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Vásárhelytől Hollywoodig. Ligeti Lajos színészi pályája

több filmben szerepelt sokoldalú színészt. 1927-29-ben Gus Partos, illetve Gustav Partos néven öt némafilm kreditált szereplője, de ezek csupán epizódszerepek. (Filmográfiájában ugyan nem szerepel, de látható volt Chaplin Nagyvárosi fények című alkotásában is, mint az egyik jelenet magyar cigánya.) Miután belátta, hogy nem sikerülhet betörnie az első vonalba, 1930-ban visszatért Európába.21

Medgyaszai Jenő hű maradt New York-hoz. 1927 áprilisában Farkas Imre Narancsvirág című operettjében lép fel korábbi társulatával. 1929 elején az Amerikai Magyar Színész Unió a rendezésében mutatja be Oscar Strauss Csokoládékatona című operettjét. Legközelebb Endrey Jenőnek ekkor már New Yorkban működő Chicagói Népszínházával és az Endrey házaspárral látható-hallható Lehár Ferenc Drótostót című operettjében. 1931-ben Endreyék új társulatában, a New York-i Népszínházban játszik operett-szerepeket. 1936. január 21-én a New York-i White Hall-ban ad műsoros estet 30 éves színészi jubileuma alkalmából, amelyen ismert amerikai magyar színészek is fellépnek.22

A Színházi Elet még 1926-ban hírül adta, hogy Göre Gábor hollyn’oodi kalandjai címmel, Ligeti Lajossal a címszerepben vígjátékot forgatnak Hollywoodban; a rendező és Gárdonyi Göre Gábor történetei alapján a forgatókönyv írója Eitle Gusztáv.23 A történet arról szól, hogy a falusi bíró egymillió dollárt örököl, és Los Angelesbe utazik (természetesen Durbints sógor és Kátsa cigány kíséretében), hogy átvegye az örökséget. Az ottani magyar műkedvelők megtréfálják: kimaszkírozzák magukat híres mozisztároknak és ünnepséget rendeznek a számára. „A lepéndi bíró oda van a nagy megtiszteltetéstől és másnap kíséretével sorra látogatja a stúdiókat, ahová akadálytalanul beengedik, mert a portás mindenütt karakterszínészeknek nézi őket. A filmcsillagok nagyon megdöbbennek, amikor Göre össze-vissza csókolgatja és megszorongatja őket. Ezután a lepéndiek bejárják Hollywoodot és kornyékét. A végén Göre Gábor maga is felcsap filmrendezőnek és egy Rózsa Sándor történetet visz filmre. A darab természetesen házassággal fejeződik be. Göre Marcsát elveszi az ál-Valentinó, aki nem más, mint egy becsületes magyar asztalosmester.”24

A film végül nem készült el. Ennek akár kézenfekvő oka lehetett a némafilm-korszak szenvedélyes, romantikus férfiideáljának, a vígjáték záró poénjaként megidézett Rudolph Valentinónak 1926 augusztusában bekövetkezett várat21 SÁNDOR János: Szegediek Hollywoodban. Vasváry Collection. Newsletter 2005/1. (33.) Pártosról és a kiváló forgatókönyvíróról, a produceri feladatokat is ellátó Bohém (Böhm) Endréről ír. http://epa.oszk.hu/00900/00960/00005/hollywood.html; http://www. imdb.com/name/nm0701694/

22 BODÓ Ibolya 2001. 165., 169., 175., 187.

23 Gustave Ertle filmográfiájában egyetlen alkotás szerepel: művészeti vezetője volt a His Last Race c., 1923-ban készült amerikai filmnek, http://www.imdb.com/name/ nm0259916

24 BALOGH Gyöngyi i. m.

64