A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2011 (Hódmezővásárhely, 2012)

TANULMÁNYOK - Benkő László: Régi vásárhelyi mesterségek. Az órás

A 19. század elején egy óráscéhbe tartozó órásmesternél, a királyi ill. vármegyei rendelet szerint alkalmazott „Oratsináló legény [segéd] bére étellel heti 1 ft 36 xr”.10 11

Több magyarországi múzeum őriz a 17. századból származó keményfa tengelyes, néhol fából kifaragott fogaskerekekkel működő faliórákat. Láncos felhúzó szerkezetükre szép formájú patakkő súlyokat erősítettek. Ezek azonban rö- videbb életű, pásztor-faragók, ezermesterek által faragott, egyedi készítésű órák maradtak, alkatrészeik rövid idő alatt kicserélődtek esztergált vagy öntött fém fogaskerekekre. így lett a fából vaskarika..." Az alföldi, de a magyarországi óragyártás egyik kimagasló mestere volt, a Szegeden működő Brauswetter János (1817-1903). A korabeli céhlegények útján, számos magyarországi, ausztriai, cseh és német óráscéhet végigjárva, Münchenben szerzi meg mester levelét (1846). A szabadságharc előtti évben költözik vissza Szegedre és megalapítja óragyártó manufaktúráját, ahol ő, majd fia, Vilmos egészen 1921-ig készítik, az óragyűjtők közt máig jegyzett, kis sorozatban gyártott fali-, asztali és zsebórákat, később karórákat is. A szegedi nagy árvíz után újjáépülő szegedi épületek közül a városháza kivilágítható toronyóráját is Brauswetter János „kronométer és műórakészítő” szereli fel (1883). A Dél-Alföld városaiból számtalan órás tanulta ki a szakmát a nagyhírű szegedi cégnél, köztük a vásárhelyi Engelthaller Béla, Burka Ferenc (1864-1945) és Vigh Gyula is (1. alább). Brauswetter János Omega szerkezetek mellett saját fejlesztésű, Vadász márkanevű zsebórákat is készített az Oskola utcai kisüzem- és raktárban. Órásmesteri tevékenysége egybeesik a céhek ipartestületekké való átalakításával.12 (A szegedi órásmester pályázatot ad be az 1893-ban felépülő új vásárhelyi városháza toronyórájának elkészítésére is, de ezt egy helybeli, kevesebb költséget számító órás nyeri el.)13

Órások és órák Hódmezővásárhelyen

Mai értelemben vett órásokról nem, csak az 1760-as években idelátogató lakatosokról maradtak fenn adataink, de nevüket nem jegyezték fel. Ebben az időben messzebbről ideutazó, nagyobb óráscéhhez tartozó vándor órások, „óra igazítok”, lakatosok fordultak meg Vásárhelyen. Kezdetben az Ótemplom, majd a Kispiac téren felépülő református Újtemplom tornyaiban működő óraszerkezeteket tisztították, olajozták, szükség esetén javították. A városban járva megjavították a még csak néhány helyen lévő (városháza, uradalmi lak, a parókiák, plébánia és néhány városi tisztviselő otthoni), kerekes szerkezetű falióráit. Toronyóráink kisebb javítását, ápolását, beállítását sokszor a vándor mesterek által „ki10 Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. ORTUTAY Gyula. 3. köt. 724.

11 Magyar Néprajzi Lexikon. Főszerk. ORTUTAY Gyula. 4. köt.

12 www://hu.wikipedia.org/wiki/Brauswetter_J%C3%Alnos

13 Vásárhely és Vidéke, 1893. márc. 9. 2.

107