A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely és az 1849-1850. évi hadiszolgáltatások

PRESZTÓCZKI ZOLTÁN

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS AZ 1849-1850. ÉVI HADISZOLGÁLTA TÁSOK

A város helyzete a szabadságharc leverése után

Kossuth Lajos 1849. augusztus 1-jén már hiába adott parancsot Lenkey Károly ezredesnek Csongrád vármegye védelmére, a sorozatos vereségek és az ellenség túlereje miatt az ütközet nem járt sikerrel és Hódmezővásárhely városa is védtelenné vált.1 A szabadságharc végleges leverése előtt tíz nappal, 1849. augusztus 3-án a Hódmezővásárhely városát irányító forradalmi tanács számos tagja elmenekült, majd este 9 órára megjelentek az osztrák császári hadsereg megszálló alakulatai (Franz Schlick tábornok csapatai), melyek ideiglenesen átvették az irányítást. A Mindszent felől érkező osztrákokat a város nevében Danes István jegyző, tanácsnok fogadta.~

Schlick - Szeremlei Sámuel szerint - azzal hálálta meg a vásárhelyiek „vendégszeretetét”, hogy katonái számára megtiltotta az erőszakos cselekményeket,1 2 3 azonban rekvirálásokra (a császári katonaság ellátása érdekében) sor került.4 Közben - augusztus 4-étől kezdve - az osztrák kormányzat pozíciókhoz juttatta a forradalom során eltávolított vármegyei tisztviselőket, akik közül Temesváry István kerületi biztosként Csongrád és Csanád vármegyéket irányította.

Még augusztus 4-én hagyta jóvá Majthényi László császári-királyi biztos Toronyi József vásárhelyi ügyvéd polgármesterré való kinevezését. Noha a kormányzati rendelkezések végrehajtása kapcsán Toronyinál alkalmasabb városvezetőt nehezen találtak volna, a tisztviselő csak fél évig maradt a város élén, egy neki köszönhető, halálos áldozattal is járó tűzvész miatt. Utódja Keresztes László főbíró lett, aki már népszerűbb volt a vásárhelyiek körében. Ami a tisztviselőket illeti: jórészt az 1848 tavaszán félreállított tanácsnokok kerültek vissza, kivéve Jeney Jánost, aki a forradalmi események alatt is a helyén maradt. A forradalom idején működő tisztviselők, így egyebek mellett Török Bálint volt ország- gyűlési képviselő, Szabó Mihály volt polgármester, Fekete Mihály korábbi főbíró vagyonát zár alá helyezték.5

1 VARSÁNYI Péter István: A város lakói a polgári forradalom és szabadságharc idején = Hódmezővásárhely története II/l. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 80-82.

2 Uo. 81.

3 SZEREMLEI Sámuel: A Hódmezővásárhelyi Református Egyház története. Sajtó alá rendezte: TEREH Gyula. Hódmezővásárhely, 1927. 338.

4 A bevonuló osztrákok kártalanítás nélküli rekvirálásairól Id. HERCZEG Mihály: Az osztrák katonaság kártétele Hódmezővásárhelyen = Honismeret 1981/3. 39-41.

5 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek 1849. szeptember 15-től kezdve;

63