A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: Hódmezővásárhely elfeledett polgármestere. Fekete Mihály élete és működése levéltári dokumentumok alapján
PRESZTÓCZKI ZOLTÁN HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ELFELEDETT POLGÁRMESTERE Fekete Mihály élete és működése levéltári dokumentumok alapján Hódmezővásárhely mezővárosként 1848-ig a gróf Károlyi nemzetség tulajdonában, illetve az uradalom központjaként működött. A település irányításába a földesurak kevésbé szóltak bele, a főként helyi nemesekből és iparosokból álló tanács, élén a főbíróval intézte az ügyeket. Az 1848-as forradalom azonban változást jelentett Vásárhely életében: rendezett tanácsú városi jogállást kapott, egyúttal megszabadult a földesúri függéstől. A város tanácsa első ízben a függetlenség kinyilvánítása után négy nappal, 1849. április 18-án választhatott polgár- mestert, Szabó Mihály személyében. Félreállították azokat a tisztviselőket, akik a forradalom intézkedéseivel szemben foglaltak állást. A főbírói tisztet (amely polgármester-helyettességet is jelentett) a mindössze huszonhat éves Fekete Mihály kapta meg. Fekete Mihály életének korai szakaszáról keveset tudni. Any- nyi bizonyosnak látszik, hogy 1822. szeptember 29-én született Hódmezővásárhelyen, római katolikus családban. Apja Fekete István, édesanyja Papis Rozália. A Fekete család nemesi eredetű volt: ezt erősíti meg, hogy a Zsarnókői nevet viselte a dualizmus idején, utalva származási helyére, az Abaúj megyei községre. Fekete Mihály a jogi pályát választotta. Tanulmányai befejezése, az ügyvédi oklevél megszerzése után visszatért Hódmezővásárhelyre, ahol a tanácsnál helyezkedett el. 1845-től jegyzőként működött, és 1849-ig a tanácsülési jegyzőkönyvek egy részét ő készítette. Eskütételére és beiktatására az 1845. november 2-án tartott ülésen került sor: „Egyik jegyzői hivatal is megürülvén, Csók Mózes úr resignálásával. Közmegelégedéssel és felkiáltással Ns. Fekete Mihály úr választatott el jegyzőnek és ezen hivatalára fel is esküttetett.”1 1848 áprilisában városi elöljáróként - Szenti János esküdtbíróval, Kaszap Mihály másodalispánnal, Kovács Mihály főbíróval, Szomor József megyei táblabíróval, Dús József városi kapitánnyal együtt - tagja lett a Batthyány Lajos miniszterelnök körlevele nyomán létrehozott, választási ügyekkel megbízott testületnek, amely a megyegyülésen dolgozott.1 2 Emellett - Kaszap Mihály és Gaál Dániel társaságában - tagja volt a Szemere Bertalan belügyminiszter utasítása nyomán életre hívott háromtagú bizottmánynak, amely a város viszonyairól készített jelentést a kormány számára.3 Az 1848. évi XXII. te. értelmében Hódmezővásárhely nyolc nemzetőrszázad felállításával segítette a szabadságharc ügyét. Ezeket a csapatokat jórészt a dél1 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL), Hódmezővásárhely Városi Tanács üléseinek jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Tü. jkv.), 1845. nov. 2. ' VARSÁNYI Péter István: A város lakói a polgári forradalom és szabadságharc idején = Hódmezővásárhely története. II/l. köt. Főszerk. SZABÓ Ferenc. Hódmezővásárhely, 1993. 19. 3 Uo. 58. 55
