A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
alapján készített jegyzéket szeptember végéig kötelesek voltak felterjeszteni a minisztériumba, Vásárhelyen 26 zsidó tulajdonos birtokairól készült kimutatás.49 A vásárhelyi 100 holdon felüli zsidóbirtokok tulajdonjogi átengedését a miniszter még 1943 őszén elrendelte, megállapítva, hogy az ingatlanokat az OFI részben már birtokba vette, de az addig fennálló haszonbérleti viszony megszüntetésével a továbbiakban már mint tulajdonos bírja azokat.50 Azok a miniszteri véghatározatok azonban, amelyek az 5-100 holdas földingatlanok kisajátításáról is intézkedtek, csak fél évvel később, 1944. március folyamán születtek. Felszólították a birtokosokat, hogy ingatlanaikat tartozékaikkal együtt az államnak tulajdonul engedjék át,51 egyúttal kikötötték: a birtokos köteles a szokásos mezőgazdasági munkákat „a rendes gazda gondosságával” elvégezni mindaddig, amíg az ingatlant az OFI ténylegesen birtokba nem veszi.52 Bár a törvényjavaslat indoklása még „a pénzügyi lehetőségnek megfelelő méltányos ellenértékért” ígérte kártalanítani a földjeiktől megfosztott zsidókat, valójában az állam igyekezett a lehető legkisebb anyagi ráfordítással hozzájutni a birtokokhoz,'5’ nem is titkolva, hogy a törvényben meghatározott térítés „lényegesen kevesebb a valódi és teljes kártalanításnál”.54 Az 1942:XV. te. alapján megszerzett mezőgazdasági ingatlanok felhasználásáról a 4.250/1943. M. E. sz. rendelet intézkedett részletesen. Bár ez a rendelet már 1943 augusztusában megjelent, a Hódmezővásárhelyen átengedésre kötelezett zsidóbirtokok további sorsáról a következő év tavaszáig nem született érdemi döntés. A földművelésügyi miniszter 1944 márciusában rendelte el a hódmezővásárhelyi hét, 100 holdnál nagyobb zsidóbirtok felhasználását. Megállapította egyúttal, hogy az ingatlanok területe nem áll arányban az igénylők várhatóan nagy számával, ezért - a lakosság körében támadó esetleges „nyugtalanság” és az összeírással járó felesleges munka elkerülése érdekében - arra utasította a polgármestert, hogy csak a hadviselt, nagycsaládos földműveseket szólítsa fel jelentkezésére. Az éppen katonai szolgálatot teljesítőket, hadikitüntetetteket, hősi halált haltak családjait akkor is össze kellett írni hivatalból, ha maguktól nem tettek igénybejelentést. 49 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 490/1944. - 12148/1944. sz. 50 Népújság (a továbbiakban: NÚ), 1943. szept. 22. „Az állam tulajdonába kerültek a száz holdon felüli vásárhelyi zsidó-birtokok” sl CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 302/1944. - 9767/1944. sz. A még 1943 augusztusában megjelent 4.070/1943. ME. sz. rendelet értelmében az ingatlanjaik átengedésére kötelezett zsidók a gazdaságukhoz tartozó állatállományt és holtfelszerelést is - azokról részletes leltárt készítve - „felajánlani” tartoztak a megjelölt szervek részére. A szövegét Id.: MRT 1943. II. k. Budapest, 1944. 1706-1711. 52 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 302/1944. - 9767/1944. sz. M CSŐSZ 2005. 184. 54 A 169. 352/1943. XL KKM. sz. körrendelet. CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 490/1943. - 22865/1943. sz. A kártalanítás kérdéséről részletesebben Id.: KATZBURG 2002. 178-179., CSŐSZ 2005. 184-185., KÁDÁR-VÁGI 2005. 91-92., UNGVÁRY 2006. 131-132. 211
