A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
Az ország német megszállását követően kinevezett Sztójay-kormány igyekezett beváltani Hitler hozzá fűzött reményeit, azaz a náci példa alapján „megoldani” a zsidókérdést. Március végétől naponta jelentek meg újabb és újabb diszkriminatív rendeletek, teljessé téve a zsidók jogi és vagyoni kifosztását, a helyi közigazgatási hatóságok pedig több-kevesebb lelkesedéssel, de fegyelmezetten, a közvélemény jelentős részének támogatása mellett láttak hozzá azok végrehajtásához. Bár Hódmezővásárhelyen ekkor már megkezdődött a gettó felállítása körüli huzavona, amely végül nem vezetett „eredményre” - és ennek köszönhetően a helyi zsidó lakosság elkülönítésére egészen a szegedi gyűjtőtáborba történt szállításukig nem került sor a korlátozó rendelkezéseket végrehajtották, közben pedig a zsidóbirtokok ügyét is igyekeztek rendezni. 1944. május 12. és 22. között lázas munka folyt a város gazdasági ügyosztályán - tekintettel arra, hogy az igényjogosultak összeírása meghaladta a személyzet munkaerejét, a polgármester öt tisztviselőt felmentett rendes teendőik alól, hogy csak ezzel foglalkozhassanak.35 Május folyamán a Vitézi Szék átvette az 5-100 holdas hódmezővásárhelyi zsidóbirtokokat,55 56 1 153 hold került a kezelésébe.57 A zsidóbirtokok legjavát országos viszonylatban is a Vitézi Szék kapta, 1944 elején már kb. 250 000 hold felett rendelkezett, ami nem elhanyagolható gyarapodást jelent, ha figyelembe vesszük, hogy 1941-ben a vitézi birtokok még csak 90 000 holdat tettek ki.58 Hódmezővásárhely város május végén kezdte meg a tárgyalásokat a 100 holdon felüli zsidóbirtokokról. Az üléseken a legkülönbözőbb érdekek képviselői igyekeztek minél nagyobb darabot kilobbizni a felosztandó ingatlanokból. A vármegyei Vitézi Széket képviselő széktartó százados további birtokokat követelt vitézi telkeknek, az önkormányzat csikólegelőnek takarmányozásra alkalmas, istállóval felszerelt zsidóbirtokot nézett ki magának. A hadigondozottak érdekében Hódmezővásárhely város hadigondozó tisztje emelte fel a szavát, de földet kértek a birtokok gazdasági ispánjai, tanyás béresei, alkalmazottai is, azon az alapon, hogy az ingatlan felhasználása folytán elveszítik állásukat.59 A végleges felhasználási javaslat június 2-án született meg. Ennek során ösz- szesen 847 katasztrális hold 489 négyszögöl földterület további sorsáról döntöttek, aminek csupán alig több mint 60%-át (520 hold 545 négyszögöl) kapták volna birtokigénylők. Városi tulajdonba került 158 hold 600 négyszögöl, emel55 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Közig. ir. 302/1944.- 13191/1944. sz. 56 Uo. 490/1944. - 9509/1944. sz. ’7 MAKÓ Imre - KATONA Lajos: A második világháború és a fasizmus hódmezővásárhelyi áldozatai. Hódmezővásárhely, 1991. (A továbbiakban: MAKÓ-KATONA 1991.) 28. 58 UNGVÁRY 2006. 130., 133. 5) CSML HL Polgm. Hiv. ir. Gazd. Üo. ir. 920/1944. A földművelésügyi miniszter még 198.000/1939. VII. A. 2. sz. rendelkezésével (kelt 1939. november 10-én) deklarálta, hogy gondoskodni kell az 1939:IV. te. földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása folytán állásukat vesztő gazdasági cselédek, alkalmazottak földhöz juttatásáról, vagy megfelelő munkaalkalmat kell biztosítani a részükre. Ld.: CSML HL Polgm. Hiv. ir. Gazd. Üo. ir. 490/1940. 212
