A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: A prágai gettó legendái. - Gustav Meyrink: Golem

SZIGETI JÁNOS

A PRÁGAI GETTÓ LEGENDÁI Gustav Meyrink: Gólem

Gustav Meyrink (1868-1932) német író sok szállal kötődik Prágához. A cseh főváros kereskedelmi akadémiáján szerzett diplomát, és átmenetileg ott egy bankot is vezetett. A gettó szanálásának és a modern városrész kialakulásának időszakát élte át Prágában. A regény lapjain megelevenedik a zsidóváros, Prága ötödik negyede, a zegzugos, szűk utcákkal, a sikátorokkal. Mint banktisztviselő és prágai lakos találkozott az Osztrák-Magyar Monarchia túlburjánzó bürokráciájával, a hatalom arroganciájával. Zsidók és keresztények egyaránt éltek a zsidóvárosban; a háttér, a valóságos Hahnpass köz, az Altschulgasse, az Altneu zsinagóga, a Lojzicsek kávéház, homályos boltocskák, átjáróházak, sötét kapualjak; piszok és szemét halmozódott fel. Mint a regény cselekményéből kiderül, a bűnök is búvóhelyre lelhettek.

Az első személyű előadásmód szabad utat nyitott a mélylélektani motívumoknak, a főhős belső világa megvilágításának. Pernath gemmavésnök groteszk, ellentmondásos, magányos figura, aki lépten-nyomon elszenvedni kénytelen az eseményeket, csetlik-botlik, gátlásos. A mellékalakok, Hillel irattáros, Zwakh bábjátékos, a tragikus sorsú medikus, Charusek, az ördögien gonosz Wassertrum zsibárus, a süketnéma Jaromir a lerombolásra ítélt zsidóváros, a Josefov kihalóban lévő embertípusai.

A regény cselekménye a századforduló világát tükrözi, amikor már ezek a társadalom peremére szorult szegény emberek nem tudnak lépést tartani a nagyvárosi életformával. Iszonyatos tragédiák elevenednek meg a lélektani regény lapjain. A zsibárus rablógyilkosság áldozata lett, Charusek öngyilkos lett, a kéjgyilkost kivégezték, a főhőst fogdában tartották mindaddig, amíg ártatlansága ki nem derült. A kapzsi Wassory szemorvos féktelen üzelmei miatt Charusek jogosan háborodott fel. Pácienseit félrevezette, kifosztotta. A pénzsóvár szörnyeteget egy fiatal német orvos, Savioli leplezte le; Wassory doktort utolérte a végzet, öngyilkos lett.

Az író jól ismerte Prága és a zsidónegyed mondáit, legendáit, amelyeket beleszőtt regényébe. A Gólem legendája Egon Erwin Kischt (1885-1948) utánjárásra késztette. Mászóvasak, kampók segítségével felkapaszkodott a Staronová (Régi-új) zsinagóga padlására, ahová a legenda szerint Rabbi Löw az agyagfigurát elrejtette, de hült helyét találta.

Pernath mester így meditált: „Föltámad titkon a lelkemen a kísérteties Gólem mondája, azé a mesterséges emberé, akit itt a gettóban agyagból formált egy kabbalában járatos rabbi, és valami bűvös igét rejtve a szájába, gondolat nélküli automata-életre ébresztett.” (p. 27.)

Később így folytatta a legenda elbeszélését: „Azt mondják, hogy a történet eredete a XVII. századba nyúlik vissza. Egy rabbi állítólag egy mesterséges em357