A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
VÉLEMÉNY - VITA - SZEPSY SZŰCS LEVENTE: Létezett-e Szent Adorján Mártyr (Mártély) falu az Árpád-korban?
lenül égve hagyott gyertya miatt kigyullad, az összes jogbiztosftó oklevél a tűz martalékává válik.4 Hogy bizonyítani tudják az apátsághoz tartozó birtokok jogviszonyát, elkezdik a hamis okleveleket gyártani. S ha már újraírják az okleveleket, jól megnyomják a lúdtollat! Sok hamis oklevél készül, s hogy valódinak tűnjenek, átíratják a szomszédos bencés apáttal a kapomaki konventben, mely egyben hiteleshely is. Majd viszik a királyhoz, hogy hitelesítse azt. (A zalavári apát így ír Gilétffy Miklós nádornak, mikor kéri az 1024. évi oklevél hitelesítését: „az eredeti oklevelet nem merjük kihozni az apátságból, mert az utak nem biztonságosak, ezért átírattuk a kapornaki hiteleshellyel”.) Füssy Tamás zalavári perjel, kutató így ír erről 1902-ben: „A harmadik oklevelet [az 1101. évit] Szent László király nevében hamisították 1343-1347 között, hogy azzal a korábbi kiváltságokat megerősítsék. Ennek a szövege is I. Károly 1328-i hamis átiratán keresztül a somogyvári konvent 1370-évi átiratában maradt meg.” Ezt az oklevelet 1101-ben írja alá I. László király: „Datum Symegy Tredecimo calendari Januar A. HOL”. Csakhogy I. László 1095-ben meghalt! De ilyen hibás a többi hamis oklevél is. Csak egy példa: Zsigmond király oklevelében, (DL 285222) átírja István király 1019. évi zalavári apátsági alapító oklevelét. így indul a címzés: „Nos Sigismundus Dei Gratia Romanorum Imperator Semper Augustus ac Hungária...”, majd így végződik: „Datum Buda Sexto Calendari Junii 1417.” Csak két szarvashibát emelek ki az oklevélből: Zsigmondot csak 1433-ban! koronázzák német-római császárrá, és 1417-ben nem írhatta alá az oklevelet Budán, mert a konstanzi zsinaton tartózkodott. Ha megvizsgáljuk a többi oklevelet, melyek Szent Adorján Mártír birtokot mint a zalavári apátsághoz tartozó halászó helyet említik, bizony, ki kell jelenteni: ezek mind hamisítottak (OL DL253834, 285218, 285219, 285220, 285221, 285223.). Ezen tények ismeretében tegyük fel a kérdést: kik alapíthatták Mártélyt, s mikor? Valós okleveles adat nincs, ezért elgondolásokra kell hagyatkoznunk. 1. Az avar kaganátusból menekülő székelyek Odurján (Adorján) nemének egyik ága telepedett meg a Tisza mentén, és saját nevükre szenteltették fel templomukat. Erre utalást találunk Anonymus gestájának 50. fejezetében. 2. A hódtavi csata után (1282) sebesült kun harcosok családjai maradtak itt, és IV. László letelepíti őket. 3. A legvalószínűbb: Árpád vezér e területet Ete apjának, Ond vezérnek adja, (Anonymus gestájában a 40. fejezet), leszármazottaik, a Bár-Kalán nemzetség nem birtokolja az első foglalás jogán évszázadokon keresztül. A tatárjárás után I. Adorján, a Szeri Pósák őse telepít le szabad parasztokat a Tisza melletti birtokukra, hogy a családi monostoraikat (szeri és ellősi) és saját asztalukat ellássák a böjti napokon hallal.5 A falu felveszi az alapító nevét. 4 Veszprémi Püspökség Levéltára, loc.2.fass.l.NR. 1. (hamis!?) 5 KARÁCSONYI János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900. 254
