A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - KOVÁCS SZABINA: A sámsoni vendégfogadó és környéke

ban. Három kiskorú fiú- és három kiskorú leánygyermeket hagyott árván, akiknek a természetes, törvényes gyámja ezután édesanyjuk, Károlyi József özvegye, a német születésű, de magyar érzésű nemes hölgy, Wartenbergi gróf Waldstein Erzsébet lett. Az özvegy 1807-ben újraházasodott, feleségül ment Buzini gróf Keglevich Ágostonhoz, aki ezután jogilag gyámsági társkormányzó. A grófné 1813. január 3-án bekövetkező halálakor a magyar királyi udvari kancellária gr. Keglevich Ágostont nevezte ki a kiskorú Károlyi-gyermekek gyámjává, de a gróf nem sokáig tölthette be e tisztét, mert ugyanezen év novemberében távozott az élők sorából Grazban, egy hosszan tartó vízibetegség következtében. Ekkor Pest vármegye Tolnai gr. Festetics Jánost tette meg ideiglenes gyámgondnokká, majd néhány nap múlva a király Bécsben, november 10-én Wartenbergi gróf Waldstein Emánuelt nevezte ki a Károlyi árvák gyámgondviselőjévé. Ő 1821. november végéig töltötte be e tisztét, és a nyolc évre a grófi családtól kisebb vagyont vehetett át a gyámsági szolgálataiért. A központi kormányzást végül 1821-ben gróf Károlyi István, a legidősebb Károlyi-fiú vette át, aki ekkorra nagykorúvá lett.21

A tulajdonos tehát 1814. április 24-én Ponery [?] János nevű bérlőnek adja ki a vendégfogadót, mely - a szerződés szerint - három szobából, egy konyhából, egy kamrából, egy fészerből és 30 lovat befogadó istállóból áll. A fogadóban a bérlő az uraság lovait és pálinkáját „igaz mértékkel” köteles árulni. A haszonbérlő emellett kap félteleknyi földet adómentesen. Mindezek fejében évente fizet 370 forintot az uradalmi pénztárba. Amennyiben ez nem történik meg, kizárják a bérletből. A haszonbérlőnek a szerződés szerint kezest kell állítania az uraság nagyobb biztonsága érdekében. A haszonbérlő köteles „igaz mértékkel” élni, az italokat uradalmi áron, vidéki ár alatt nem árulni. Az épületekre - melyek az uraság költségén tartatnak fönn jó állapotban - köteles gondot viselni és a kisebb javításokat maga elvégezni. Az épületeket olyan állapotban, amilyenben átvette, kell a szerződés lejártával visszaadnia. Amennyiben azokban tűz- vagy más, emberi gondatlanságból származó kár keletkezne, a saját vagy cselédjei hibájából, azt a bérlő köteles megtéríteni. Az uraság dolgában eljáró tiszteknek szobát és istállót ingyen köteles szolgáltatni. Szintúgy az uraság ügyeit intéző fuvarosoknak, cselédeknek s lovaiknak az istállót ingyenesen kell biztosítania.22 * 24

Megállapíthatjuk, hogy a bérlet - míg 1807-ben 45 Ft - 1818-ban már 370 Ft évente - ez jelentős áremelkedés 11 év alatt. Összefoglalva: az éves bérleti díjért (1818-ban ez 370 Ft) és félteleknyi földhasználatért a bérlő (Ponery [?] János) köteleztetett arra, hogy az italokat ne mérje áron alul, az épületet megfelelő karban tartsa, akár kisebb javításokat is végezve, esetleges kár (tűz vagy emberi mulasztás) esetén teljes kártérítéssel tartozzon, a földesúr tisztjeinek ingyen szobát, istállót, egyéb fuvarosainak, cselédjeinek pedig ingyen istállót biztosítson.

22 KÁROLYI László, gróf: A Károlyi-család birtok története. Budapest, 1911. 248-249.

"4 OL P 392 214. d. 63. pagina, Sámsoni Vfogadó eránt Ponery Jánostól 818~ esz. Sz. György

napkor kezdve három esztendőkre tett Contractus.

23