A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - KOVÁCS LÁSZLÓ: Adalékok az Egyesült Államok könyvtárai és levéltárai magyar gyűjteményeinek felméréséhez
KOVÁCS LÁSZLÓ ADALÉKOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖNYVTÁRAI ÉS LEVÉLTÁRAI MAGYAR GYŰJTEMÉNYEINEK FELMÉRÉSÉHEZ A 20. század első évtizedeiben az Egyesült Államok könyvtáraiban csak né- hányszáz kötetnyi magyar vonatkozású anyagról volt tudomásunk. 1904-től kezdve kisebb főiskolák kezdték meg először a magyar nyelv- és irodalom tanítását, amelyhez később hozzávették a történelmet is. Jelentős változás az 1920- 1930-as években történt, amikor a nagyobb és nevesebb egyetemek is felkarolták az említett tárgyak oktatását. A Harvard és a Columbia Egyetem, majd a Western Reserve Egyetem kezdte meg a magyarságtudományi ismeretek rendszeresebb tanítását. A tudományos hungarológiai munka akadémiai szinten az 1950-es években indult meg igazán, amikor négy elismert egyetem - Berkeley, Colorado, Columbia és Indiana - felkarolta az ural-altáji kutatóközpontok működtetését. Egyre több egyetemen követelték meg azt is, hogy a könyvtár anyaga fokozottabban elégítse ki az oktatók, a kutatók és a diákok igényeit. Szükségessé vált, hogy a könyvtárak vezetői az oktatókkal együtt a magyar gyűjtemények építését is fokozottabban támogassák. A következő évtizedekben mintegy harminc egyetem és más intézmény könyvtárában jött létre jelentős magyar gyűjtemény. Az egyetemeken kívül több nagyváros nyilvános könyvtárában is egyre nagyobb igény támadt magyar nyelvű könyvek beszerzésére. Az 1920-as éveket megelőzően a nagyobb magyarlakta központokban főként szépirodalmi állományt alakítottak ki. Ezek között különösen a New York Public Library, illetve a Cleveland Public Library és a Chicago Public Library járt elől, de a magán-, állami és egyéb könyvtárak is jelentékeny magyar gyűjteményekre tettek szert. Ezek között a Library of Congress és a Chicagóban lévő neves Newberry Library jelentős. Az Egyesült Államokban található, a magyarságtudománnyal foglalkozó és azt támogató magyar vonatkozású gyűjtemények iránt a rendszeresebb érdeklődés az 1960-as években nőtt meg, de a könyvtárak anyagának a feltárása váratott magára. Az 1970-ben újabb kiadást ért munkájában Kosáry Domokos az Egyesült Államokat érintve csak öt címre és bibliográfiára utal.1 Ezért vázlatos áttekintést kívánok adni azon jelentősebb könyvtárak és levéltárak magyar anyagáról, amelyeket a Purdue University igazgatójaként az 1970-1980-as években meglátogattam, és felmértem állományukat. Először a könyvtárakról. A Lilly Library (Rare Books and Special Collections) 1960-as megnyitásával egy új és nagyszerű korszak kezdődött a 1 KOSÁRY Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1970. 68-69. 229
