A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
sek a hitközségi tagok jelentős részének elszegényedését eredményezték. A hitközség ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb anyagi helyzetbe került, amihez az is hozzájárult, hogy a hitközségi adófizetők létszáma a megelőző tíz évben 400 főről 300-ra csökkent, tagjainak nem elhanyagolható része pedig - csak 1938- 39-ben 48 fő - az erősödő antiszemita nyomás hatására konvertált."6 A zsidó önsegélyezés alapja tehát a hitközségi birtokokból befolyt, jótékony célokra fordított jövedelem maradt."7 1941 júliusában földművelésügyi miniszteri véghatározat kötelezte a hitközséget, hogy 24 hold 691 négyszögöl összterületű földingatlanait engedje át az Országos Földhitelintézetnek. A zsidó közösség képviselői hiába fellebbeztek a döntés ellen,"8 a miniszter 1943 folyamán állami tulajdonba rendelte, a Vitézi Szék pedig 1944 májusában birtokba vette azokat.'1 19 Hasonlóan a többi antiszemita törvényhez, a zsidóbirtokokkal kapcsolatos rendelkezések is a zsidó-nem zsidó ún. „vegyes” házasokat érintették a legellentmondásosabb módon.116 117 118 119 120 A második zsidótörvény bizonyos esetekben mentesítette az árja férjjel, feleséggel élő zsidókat a diszkriminatív rendelkezések hatálya alól,121 a helyi hatóságok ugyanakkor nem túl nagy lelkesedéssel - vagy egyáltalán nem - vették tudomásul a kivételezettség ilyen eseteit. Amikor az 1942:XV. te. hatályba lépése után a kormány rövid határidővel lehetővé tette az 5 holdon aluli zsidóbirtokok szabad kézből történő eladását, Hódmezővásárhelyen 11 ilyen ingatlanra kötöttek adásvételi szerződést. Ezek egy részében a „vegyes” házasságokban élő zsidók nem zsidó házastársuknak adták el a földet, ami így, bár formailag „őskeresztény” nevére került, gyakorlatilag megmaradhatott a zsidó tulajdonos birtokában. A gazdasági albizottság kénytelen-kelletlen jóváhagyta ezeket a szerződéseket, de többször is kifogást emelt. Ferenczy Imréné Schwartz Judit birtokát szintén keresztény férje „vásárolta meg”, Hódmezővásárhely város gazdasági felügyelőjének azonban nem tetszett a jogügylet, és ennek hangot is adott a közigazgatási bizottsághoz írt jelentésében: „Ferenczi Imre városi írnok személyével kapcsolatosan megjegyezni valóm nincsen, mert nevezett Hódmezővásárhely thj. város régi alkalmazottja és tudomásom szerint az elmúlt világháborúban hosszú éveken át teljesített katonai szolgálatot (...). Ingatlan-szerzési képessége nem vitatható, mégis a magam részéről a szerződés116 SILBERSTEIN Adolf: Hódmezővásárhelyi zsidók. Hódmezővásárhely, 1943. Reprint kiadás: Hódmezővásárhely-Budapest, 2004. 142-144. 117 CSML HL A Hódmezővásárhelyi Izraelita Hitközség iratai (a továbbiakban: Izr. Hitk. ir.) sz. n., Ániszfeld hagyaték ügye, 1928. ill. A Hmvhelyi Izr. Hitközség panasza báró Bánffy Dánielhez, 1941. (9. d. Szerződések. 1926-1948) 118 Uo. 119 CSML HL Izr. Hitk. ir. sz. n./1944. sz. 1944. 05. 22. (7. d. Kiadott iratok) 120 KARSAI 2004. 1295-1296. 121 Az 1939:IV. te. értelmében nem tekintendő zsidónak az, aki zsidónak nem tekintendő személy- lyel kötött házasságot 1939. évi január hó 1. napja előtt, ha ebből a házasságból született vagy születendő gyermekei közül egyiket sem kell a törvény értelmében zsidónak tekinteni (1. §. 3. bek. b. pont). 223
