A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
magukat az újonnan felálló parlamentben. Bár Hódmezővásárhelyen szintén fölényesen győztek a kormánypárt jelöltjei, a szélsőjobboldal itteni erőit tömörítő Nemzeti Frontnak teljesen új pártként is sikerült maga mögé utasítania a Független Kisgazdapártot, sőt, a belterületi kerületek jó részében második helyre került.90 A Nemzeti Front itteni listáját Matolcsy Mátyás vezette. Amikor a későbbi nyilas országgyűlési képviselő - aki sosem rejtette véka alá azon meggyőződését, hogy a földreformot a zsidókérdéssel együtt kell megoldani, és hogy zsidóknak nincs joguk a földhöz91 - 1939 januárjában Vásárhelyre érkezett, hogy „A magyar föld mint faji létünk alapja” című előadásával megnyissa az egyetemi zsidóverésekben élenjáró diákszervezet, a Turul Szövetség helyi csoportja által indított előadássorozatot, a Reggeli Újság attól tartott, hogy az óriási érdeklődés miatt a rendezvény helyszínéül szolgáló városházi közgyűlési terem kicsinek bizonyul.92 93 94 „A magyar föld nem maradhat zsidók és idegen állampolgárok kezén” - hirdette vastag betűkkel a lap Teleki Mihály földművelésügyi miniszter szavait, aki az általa képviselt mezőgazdaság-politika céljaként azt tűzte ki, hogy „minél több magyar találjon megélhetést a haza földjén”, mégpedig úgy, hogy elsősorban a zsidók földjeit kell magyar tulajdonba adni.9'’ Némileg józanabb hangot ütött meg programbeszédében a Független Kisgazdapárt szegedi listáját vezető Eckhardt Tibor, rávilágítva arra hogy csak a zsidóbirtokok igénybevételével nem lehet a kérdést megoldani, „mert a zsidó birtok, még ha az utolsó hold földet is - nagyon helyesen teszik, hogy - elkobozzák, nem több, mint ötszázezer hold”, egy hatékony földreformhoz viszont hárommillió holdra van szükség.24 Vásárhely - akkor éppen - kisgazdapárti országgyűlési képviselője, Kun Béla osztotta pártvezére nézetét. Bár az általa főszerkesztett Reggeli Újság hangos érdeklődéssel követte nyomon a földbirtokok árjásítását, igyekezett tudatosítani, hogy a földkérdés nem lesz megoldva azzal, ha a zsidók földjeit keresztényeknek adják.95 Sejthető volt, hogy a vásárhelyi zsidóbirtokokra intenzív lesz az érdeklődés, a túljelentkezés mértéke azonban meglepetést okozott. A Reggeli Újság arról számolt be, hogy a gazdák már a kérelmek beadásának első napján „sűrű rajokban lepték el” a városházát,96 97 másnap pedig kénytelen volt megállapítani, hogy az igénylések meghaladták a rendelkezésre álló zsidóbirtokok összes területét.27 90 NÚ 1939. máj. 31. „Megsemmisítő győzelmet aratott vitéz Bonczos Miklós és Temesváry Imre listája a pünkösdi választáson.” Köszönöm egyúttal Bernátsky Ferencnek, hogy rendelkezésemre bocsátotta az 1939-es országgyűlési választásokra vonatkozó kutatási eredményeit. 91 KARSAI László: Holokauszt. Budapest, 2001. 381. 92 VRÚ 1939. jan. 18. „Ma tartja előadását Matolcsy Mátyás dr. a magyar földről” 93 Uo. 1939. márc. 7. „A magyar föld nem maradhat zsidók és idegen állampolgárok kezén” 94 Uo. 1939. máj. 16. „Eckhardt Tibor az Esterházy herceg 200 ezer holdjáról” 95 Uo. 1939. máj. 21. „Kun Béla képviselői beszámolója és programbeszéde” 96 Uo. 1939. nov. 7. „Megkezdődött a jelentkezés a zsidóbirtokokra.” 97 Uo. 1939. nov. 8. „Az eddigi igénylések már kimerítik a zsidóbirtokokat” 219
