A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)

TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944

A zsidótörvények és -rendeletek végrehajtása minden településen részben hasonlóan, a központi rendelkezések által meghatározott keretek között zajlott, ugyanakkor az egyes települések társadalmi-gazdasági adottságai, az ott élő zsidó közösség létszáma, asszimiláltságának foka, foglalkozásbeli megoszlása, a zsidó-nem zsidó kapcsolatok minősége stb. függvényében nagyon is jellemző formát ölthetett. A helyi közigazgatási hatóságok eltérő aktivitással hajthatták végre, a civil társadalom kisebb-nagyobb lelkesedéssel fogadhatta azokat, a nem zsidók javára többnyire gazdasági-szociális előnyöket ígérő antiszemita intézkedések különböző irányú várakozásokat gerjeszthettek.

Mezőgazdasági profilú városként Hódmezővásárhely lakosságának zömét a megélhetése valamilyen formában a földhöz kötötte. Bár a korszakban a magyar agrárium szerkezetét a nagybirtok nyomasztó dominanciája jellemezte, Hódmezővásárhely mintegy 132 000 katasztrális hold határának birtokeloszlását a kis- és törpebirtokok túlsúlya határozta meg.* 5 Az egyre aprózódó birtokokból mind nagyobb tömegek szorultak ki, a földéhség pedig ezzel párhuzamosan egyre nagyobb méreteket öltött. Nem meglepő, hogy a zsidóellenes intézkedések közül a városvezetés és a civil lakosság az agrárium árjásítása elé nézett a legnagyobb várakozással.

Hódmezővásárhelyen, csakúgy mint bárhol máshol az országban, az antiszemita rendelkezések szellemében 1938 és 1944 között lezajlott a gazdaság árjásítása, a zsidók ipari-kereskedelmi pozícióit jelentős részben keresztény vállalkozók vették át. A zsidókat kihagyták a közszállításokból, eltiltották őket számos foglalkozástól, elvették gyógyszertári jogosítványaikat. Gazdasági lehetőségeikkel párhuzamosan korlátozták politikai-társadalmi jogaikat, megfosztották őket választójoguktól, a zsidó képviselőket kizárták az önkormányzati testületből, a helyi egyesületek egymás után döntöttek úgy, hogy a továbbiakban csak keresztényeket látnak szívesen tagjaik között. Ezen intézkedések közül ugyanakkor egy sem kapott akkora hangsúlyt, mint a zsidóbirtokok ügye, ami ezáltal a diszkriminatív rendelkezések végrehajtásának emblematikus eseményévé vált Vásárhelyen.

Képviselőházi viták a zsidókérdésben 1942 őszétől 1944 márciusáig = Tanulmányok a holokausztról IV. Szerk. BRAHAM, Randolph L., Budapest, 2006. 59-110. 65-68.

5 1935-ös adatok szerint az összesen 11 489 földbirtok közül 31,5%-ot tett ki az 1-5 holdig terjedő, 41,5%-ot az 5-50 holdnyi birtok. Az 50-100 hold közöttiek viszont már csak 2,6%-ot, 100- 500 holdig 1,2%, 500 holdon felül mindösze 4 birtoktest volt, 1000 holdon felüli birtokkal pedig csak a város rendelkezett (4307 hold). KÖRTVÉLYESSY László: Hódmezővásárhely gazdaságföldrajza. A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi karához benyújtott doktori értekezés. Hódmezővásárhely, 1939. 31.

202