A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - MARGITTAI LINDA: Antiszemita földbirtokpolitika Hódmezővásárhelyen, 1939-1944
I. Zsidóbirtokok Magyarországon és Hódmezővásárhelyen A dualizmus kora előtt a magyarországi zsidóság nem rendelkezett a korlátlan földbirtokszerzés jogával, ezt először az 1860. február 18-án kiadott császári rendelet biztosította számukra. Az ezt követő több mint fél évszázad alatt számottevő területű mező- és erdőgazdasági ingatlanokat szereztek, a zömmel zsidó származású vállakozói elit pedig vezető szerepet játszott a mezőgazdaság tőkés átalakításában.6 A zsidók földtulajdonlására - többségük urbánus életmódjából fakadóan - mindvégig jellemző maradt, hogy általában akkor vásároltak mező- gazdasági ingatlant, ha ez számukra vállalkozásszerű anyagi befektetést jelentett. Ezzel szemben a földbirtokkal rendelkező nem zsidó lakosság zöme örökléssel jutott földhöz, és annak művelése - különösen a közép- és törpebirtokosok esetében - elsődleges vagy kizárólagos megélhetési forrást jelentett.7 A harmincas évek elején a birtokok 5,3%-a volt zsidó tulajdonban. Ez az arány alatta maradt a zsidók országos számarányának (6%), a közép- és nagybirtokosok között azonban a zsidóság már felülreprezentált volt (11%). A kor kiemelkedő statisztikusa, a KSH elnöke, - nem mellesleg élesen antiszemita - Kovács Alajos becslése szerint ezt az arányt a zsidó nagybirtokosok asszimilációs törekvéseiből fakadó áttérések tovább módosítják: kimutatta, hogy 1932-ben a 100 hold feletti birtokosok 11,7%-a volt zsidó vallású és további 7,7%-uk zsidó származású konver- tita.8 Mindemellett az antiszemiták felhívták a figyelmet arra is, hogy hatalmas földterületek kerültek bérlet formájában zsidók kezére, tehát a földbirtokos zsidók mellett a földet csak bérlő zsidót is fel tudták mutatni, mint a parasztságot kizsákmányoló „idegent”. Arról persze, hogy a gazdálkodás modernizálásában, a termékek, termények értékesítésének megszervezésében, a világhírű magyar élelmiszer-feldolgozó ipar megteremtésében milyen szerepet játszottak a zsidók, az antiszemiták nem beszéltek. A zsidók földvagyona azonban már az első világháborút követően lassú, de folyamatos fogyásnak indult. Bár a Horthy-korszak első két évtizedében nem született olyan törvény, amely nyíltan célba vette volna ingatlanaikat, világosan kivehető volt az az állami intenció, hogy a sorra kerülő földreformok elsősorban a zsidóbirtokok kárára történjenek. A kormányzat az 1920-as Nagyatádi-féle földtörvényt követő parcellázásokat, majd az 1936. évi XXVII. te., az ún. telepítési törvény végrehajtását is igyekezett főképp zsidóbirtokokból fedezni. Az antiszemita törvénykezés kezdetén a trianoni országterületen 830 ezer hold föld- ingatlan volt zsidó tulajdonban (5,2%). A bécsi döntéseket követő visszacsatolások következtében ez a mennyiség valamivel gyarapodott, a zsidóbirtokokkal kapcsolatos első intézkedéseket előkészítő becslések mintegy 1,2 millió holdról 6 CSŐSZ 2005. 176. 7UNGVÁRY 2006. 126-127. 8 CSŐSZ 2005. 177. 203
