A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története
kioktatással és az ápoló személyzet ellenőrzésével igyekszünk a dohányzást megakadályozni. Való tény, hogy a 7-es számú szobában egy beteg cigerettára rágyújtott, azt másnap azonnal elbocsájtottam. Egy másik beteg, aki cigerettára rágyújtott az maga a feljelentő S. Kovács Lajos úr volt. Ezért és fennhéjázó, fölényes magaviseletéért, mellyel beteg társaival szemben viselkedett, vele szemben még tettlegességre akartak vetemedni, amit sikerült megakadályozni. Ez volt az oka annak, hogy S. Kovács Lajos úr, mint panaszában mondja, érezte, hogy itt nem gyógyulhat meg... A betegek intézetünkben semmilyen szeszes italt nem élvezhetnek, még ünnepnapokon sem, mint az más szanatóriumokban szokásos. A nők külön pavilonban vannak elhelyezve. Sétálás közben nappal találkozhatnak, ebben semmiféle rendellenesség nincs és semmiféle veszélyt nem rejt magában. Proissel Alajos pénztári beteg tag panasza, hogy a fekvő csarnokban nincsenek köpőcsészék felállítva a valóságnak megfelel. Azok fölöslegesek, mert minden fekvőágy mellett van egy fedett köpőcsésze és ezenkívül, akik pozitív köpettél bírnak, azoknak van Dettveiler zsebköpőcsészéjük. Az ilyen nyitott köpőcsészékbe a betegek nem is köpnének bele, mert bizonyára mellé is köpnének, ami csak undort gerjesztene...” A Weisz Adolf igazgató-főorvoshoz érkező levelek zöme gyógyulásra váró betegek szanatóriumba való felvétel iránti érdeklődését, kérését tartalmazta. Bartha Anna szentesi lakos arról kért tájékoztatást, hogy „van-e hely. Én szegénységi bizonyítvánnyal vagyok küldve és szeretném még megtudni hogy van- e külön kiadás és ha van, mégis körülbelül milyen összeget tenne ki...” Az egyre növekvő betegforgalom és a vele járó napi problémák kikövetelték a gondnok jelenlétét, ezért már az 1932-es év elején megtörtént a gondnoki állás pályázati kiírása, részletes és pontos munkaköri leírással. Pokomándy Gábor volt rendőrkapitány, Kamocsay Gábor gazdasági tanácsos, Tornyai Bálint, Farkas Sándor, Pásztor István, Szabó Lajos, valamint Kulik Egyed építész, Kiss Béla és Raisz Sándor budapesti lakosok; összesen kilencen nyújtották be pályázatukat. Az április 7-ei közgyűlésnek hét jelölt között kellett dönteni, mert Tornyai Bálint visszavonta pályázatát, Kulik Egyed papírjai pedig hiányosak voltak. 20 szavazattal Pokomándy Gábor nyerte el a gondnoki állást.33 A megújult tisztikarnak Soós István polgármester lett az elnöke, alelnökei Bodnár Bertalan és Fáry Béla, jegyzői Nagy Dezső és Szentkirályi Zsigmond, pénztárosa Kokovay Andor, ellenőre Simon József.34 A felvett és beutalt tüdőbajos betegekről kiállított „Kórtörténet”-i lapon végigkövethetjük a gyógyítás folyamatát, láthatjuk a röntgenfelvételeket. 1933. június 25-én ünnepelték a szanatórium dolgozói az intézmény fennállásának 25 éves évfordulóját. A délutáni vonattal érkező vendégeket Weisz Adolf igazgató-főorvos, Biczó István alorvos és Pokomándy Gábor gondnok fogadta. M Uo. 1929. febr. 28. 34 Uo. 1932. ápr. 8. 115
