A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története
A lábadozó betegek „unaloműző szórakozásai” sok gondot okoztak a vezetőségnek. Az egymásközti civakodások házon belül elintézést nyertek, kisebb- nagyobb büntetésekkel. Voltak azonban súlyosabb fegyelemsértések is, mint amelyről a kútvölgyi vasútállomás elöljárója értesítette átiratában a szanatóriumot. Eszerint, a betegek hógolyókkal dobálták meg a kerítésen belülről a fékezőt és a szolgálattevő Búzás urat. Kötelességük ilyen esetekben feljelentést tenni a csendőrségnél, melyet meg is tettek. Kellemetlenebb ügyeket vetett fel az Országos Társadalombiztosító Intézet 95466/1930. sz. számú levele, amely arra kérte a szanatórium igazgatóját, hogy tegyen hathatós lépéseket a hozzájuk érkezett bejelentés ügyében, amelyet egy biztosított nő adott be, aki a kútvölgyi szanatóriumból való idő előtti távozását az alábbiakkal indokolta: „A férfibetegek agresszív, tolakodó módon való viselkedése sérti a női betegek erkölcsi érzését azzal, hogy betolakodnak női mosdási idő alatt a közös mosdóba, és erőszakoskodnak. E tekintetben az ápolóknál és a kezelő orvosnál tett panaszok sem változtattak a helyzeten. A panasztevő kifogásolta az élelmezést is.” Természetesen a szanatórium hírnevét ezek az apró torzsalkodások, fegyelmezetlenségek, melyek az összezártságból eredő unatkozás jelei voltak, nem tépázták meg. Sőt, Weisz Adolf igazgató-főorvos Radó Izidor budapesti nyomdatulajdonoshoz fordult azzal a kéréssel - miután tudomására jutott, hogy képes prospektusok készítésével és kiadásával foglalkozik hogy adjon árajánlatot legízlésesebb prospektus elkészítéséről. 1931 márciusában Kezes Sándor gondnok lemondott. A szabályzatnak megfelelően pályázatot írtak ki az állás betöltésére, amelyet Raisz Sándor budapesti lakos nyert el. A választás eredményét Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos és Endrey Béla polgármester megfellebbezte az alábbi indokok alapján: „Az állás elnyerésére olyanok is pályáztak, akiknek nem volt megfelelő képesítésük. A választás szabálytalanul, egymástól elütő cédulákkal történt. A közgyűlés a választás megismétlését rendelte el.” Weisz Adolf igazgató-főorvosnak magyarázkodnia kellett az Országos Társadalombiztosító Intézet felé S. Kovács Lajos nevű betegük ügyével kapcsolatosan. „S. Kovács Lajos pénztári tag a 7-es számú kórteremben kapott elhelyezést. A kórterem tágas helyiség, 6 beteg elhelyezésére szolgál. Csak egy éjjelre volt egy pótágy behelyezve, ami semmiféle hátránnyal nem járt, mert a kórterem az előírt köbméter levegőnél, azaz levegőtartalomnál sokkal nagyobb légtartalmú, egyébként is az ablakok, mint az ajtó éjjel is tárva nyitva vannak, s így léghiányról panaszkodni nem lehet. Ami a dohányzást illeti, az általam vezetett Kútvölgyi Népszanatóriumban a legszigorúbb dohányzási tilalom áll fönn. Aki a kórteremben cigerettázik - mert tényleg ilyen eset is előfordult - az a szanatóriumból azonnal eltávolíttatik. A dohányzás minden problémája minden szanatórium legnagyobb kérdése. Igen nagy egyes beutalt betegeknél a dohányzási szenvedély, hogy a park sűrűjében elbújva cigerettáznak. Valósággal külön detektív testületet kellene fenntartani a dohányzási tilalom ellenőrzésére. Rábeszéléssel, 114
