A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2010 (Hódmezővásárhely, 2011)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Harc a tüdővész ellen. A kútvölgyi tüdőszanatórium története
sek, a nyomorgó életmód miatt sokan meghaltak. Szanatóriumi kezeléssel sokukat meg lehetett volna menteni. „Gyámolítsuk a tüdőbetegeket, bővítsük ki a kútvölgyi szanatóriumot! Találjanak ott ingyenes elhelyezést a szegény sorsú katona lakostársainknak, kiket a harctér megviselt, s onnan hozták a betegség csiráját vagy pedig olyan katonának hozzátartozói, ki szegény és gyógyíttatási költséget fizetni nem tud, vagy pedig özvegyek vagy árvák, vagy egyébként sínylődő sorsban vannak. A kútvölgyi szanatórium orvosi vezetése mindig mintaszerű volt, az ellátás teljesen megfelelő, a levegő üdülésre, gyógyulásra alkalmas: a jelentkező beteg mindig több, mint amennyit föl lehetett venni. Újabb időkben a vasúti közlekedés hézagossága és hiánya miatt a szanatórium fenntartása és orvosi felügyelete nagy nehézségekbe ütközött és elmondhatjuk, hogyha a szanatórium esetleg hosszabb ideig kénytelen szünetelni, akkor az nemcsak emberéletben fog jelenteni romboló károkat, hanem szégyene lesz a városnak magának. Fogjanak hát össze a városi hatóságok s a társadalmi tényezők! Cselekedjenek a tüdőbetegekért, növeljék a kútvölgyi népszanatórium alaptőkéjét, indítson a polgármesteri hivatal gyűjtést, s akinek pénze s a pénz mellett jó szíve is van, az adományával álljon oda tüdőbeteg testvéreink életének védelmezői közé!” - írta a helyi újság vezércikkében.19 A Szanatórium Egyesület ugyanebben az időben Mentsük meg a tüdőbetegeket címmel kibocsátott felhívásában hangsúlyozta, hogy két fronton folytatott harcot a tüdővész ellen. Egyik front a Népszanatórium, a másik pedig a helybeli tüdőbeteg-gondozó és rendelőintézet. A kényszerítő körülmények miatt a Népszanatóriumot az Egyesület választmánya kénytelen volt ideiglenesen megszüntetni, 1920. június 15-én azonban minden állami támogatás nélkül tervezte újranyitni. Napi ápolási díjként 50 koronát állapítottak meg, amelyet a kisebb vagyonú és vagyontalan betegek gyógykezelése érdekében félhavonta előre kellett fizetni.20 „Csak egy virágszálat kérünk mi is, hogy a gyógyult tüdőbeteg élvezhesse a virág illatát, és e virágszálakból koszorút fonjunk, melyet az igaz, nemes emberszeretet oltárán, elhelyezünk, és igyekezünk kevésbíteni ama virágkoszorúk számát, melyek azt a számtalan sírhantot borítják, hol a tüdővészesek tetemei nyugszanak” - írták felhívásukban. Végül is egy évnek kellett eltelni, hogy a nemes elhatározást tett kövesse. A Szanatórium Egyesület 192E április 2-ai választmányi ülésén jelentették be, hogy a rendkívüli drágaság miatt a közös kórtermekben napi 80 korona, a különszobát kérő betegek esetében napi 100 korona ápolási díj mellett április 15-én, Weisz Adolf vezetésével megkezdődött a gyógyítás a kútvölgyi szanatóriumban. Előre jelezték azt is, hogy a fenti ápolá19 Uo. 1919. júl. 5. 20 Uo. 1920. júl. 5. 103
