A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede (1950-1990)
PRESZTOCZKI ZOL TAN A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK NÉGY ÉVTIZEDE (1950-1990) Az 1950-ben életbe lépő közigazgatási reform nyomán számos tradicionális tisztség, illetve testület szűnt meg. A testületek helyét immár az egypártrendszerhez igazodó megyei, járási, városi, városi kerületi és községi tanácsok, valamint a végrehajtó bizottságok vették át. Az új közigazgatási szervek felépítésében, működésében a szovjet tanácsrendszerre jellemző tulajdonságok erőteljesen jelentkeztek.1 Az 1950-ben elfogadott tanácstörvény egyik alapelve volt, hogy az újonnan létrehozandó testületeket a nép a sajátjának érezze, „amelynek a néppel való kapcsolata folyamatos, nyílt és élő. Munkájában érvényesül a nép kezdeményező ereje, konkrét ellenőrzése.”1 2 Azonban a tanácsok és végrehajtó bizottságok a négy évtized alatt nem feleltek meg a demokrácia követelményeinek. Az átalakulás után a közigazgatási szervek rendszerében erősödött a hierarchikus jellemző, valamint megjelent az állampárt helyileg illetékes szerveinek irányító, illetve ellenőrző szerepe. Új elem volt még a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1954-től Hazafias Népfront helyi szervezeteinek jelenléte a tanács- és vb-üléseken. A főispánok, polgármesterek és községi bírók helyett megyei, járási, városi, budapesti kerületi és községi vb-elnökök (1971-től tanácselnökök) vezették az adott közigazgatási egységet. A jegyzők, főjegyzők hatáskörét a vb-titkárok vették át. A létrejövő új államigazgatási szervek megalakulását és tevékenységét, valamint feladatait három tanácstörvény, az 1950. évi I., az 1954. évi X. és az 1971. évi I. törvény,3 valamint az utóbbit módosító 1985. évi IV. törvény szabályozta, emellett számos minisztertanácsi rendelet és határozat írta körül működésüket. Utóbbiak az 5200-as köz- igazgatási rendszámot kapták. Az 1950-es tanácstörvény utáni első fontos vonatkozó jogszabály a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 196/1950. (VII. 25.) M. T. sz. rendelete a budapesti városi és kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről. A rendelet világossá tette, hogy a megyék székhelyei (így Hódmezővásárhely is) és hat város a területileg illetékes megyei tanácshoz tartoznak, valamint a járási tanácsokkal esnek egy tekintet alá, azaz járási jogú városoknak számítanak (l.§ (3) bek.). A tanács első ülését 1950. augusztus 15-én tartja és a Magyar Függetlenségi Népfront helyben illetékes szervezetének vezetője hívja össze, aki az első ülés levezető elnöke (3. § (1), (2) bek.).4 Hódmezővásárhelyen Nagy György, a városi nép1 Antal Tamás a szegedi tanácsi intézmények szervezeti felépítésének, működésének ismertetése kapcsán kitért a szovjet-orosz közigazgatási rendszer történelmi előzményeire, fejlődésére, illetve áttekintést adott arról, hogy a vizsgált időszakban melyek voltak a tanácsrendszer főbb jellemzői a szovjet blokk országaiban. Ld. ANTAL Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden (1950-1990). Szeged, 2009. 9-31. 2 CSATORDA1 Antal: Szocialista közigazgatásunk kialakulása és fejlődése = Csongrád Megyei Hírlap, 1984. okt. 21. 3 Az első tanácstörvényt ld. Magyar Közlöny (a továbbiakban: MK). Törvények és törvényerejű rendeletek tára 7. sz. Budapest, 1950. máj. 18. 107-112.; a másodikat ld. MK. A Magyar Népköz- társaság hivatalos lapja 73. sz. Budapest, 1954. szept. 25. 536-545.; a harmadikat ld. uo. 11. sz. Budapest, 1971. febr. 19. 177-188. Az 1985. évi IV. törvény megtalálható: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1985. Budapest, 1986. 41-42. 4 MK 126. sz. Budapest, 1950. júl. 25. 937-939. 441
