A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
ADATTÁR - PRESZTÓCZKI ZOLTÁN: A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának négy évtizede (1950-1990)
frontbizottság elnöke hívta össze az első tanácsülést, amely megválasztotta a 13 fős végrehajtó bizottságot.5 Az augusztus 15-én létrejött testületek csak ideiglenes jelleggel működtek, mert megalakulásuk nem helyhatósági (tanácsi) választások nyomán történt, hanem a fentebbi rendelet alapján. A végrehajtó bizottságok működésére nézve a legfontosabb jogszabályok közé tartoznak a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1099. és 1100/1954. (X. 28.) sz. határozatai. A tanácsok az államhatalom helyi szervei ként funkcionáltak és az állampárt szoros ellenőrzése mellett végezték munkájukat, de az 1950. évi I. törvény értelmében legfelsőbb fokon az Országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá voltak rendelve. A fővárosi tanács, a megyei tanácsok és ez utóbbiakkal egy tekintet alá eső városi tanácsok közvetlenül a minisztertanácsnak, a járási tanácsok és a járási tanácsokkal egy tekintet alá eső városok közvetlenül a megyei tanácsnak, a városi és községi tanácsok közvetlenül a járási tanácsnak vannak alárendelve. A helyi tanács az egyes osztályok munkájának támogatása és ellenőrzése céljából, úgyszintén egyes különleges feladatokra tagjai sorából állandó bizottságokat alakit. Az állandó bizottság tanácsadó és véleményező szerv, azonban az általa ellenőrzött osztály tevékenységét részben sem vehetik át, valamint nem hozhatnak ügydöntő határozatokat. Tagjait a tanácstagok közül kellett választani, akárcsak az ideiglenes bizottság tagjait, akik különleges ügyek előkészítésére vagy intézésének ellenőrzésére gyűltek össze. Az ideiglenes bizottság az adott feladat elvégzése után (ez lehetett néhány nap, akár egy-két hónap) feloszlott. Hódmezővásárhely 1950-től megyeszékhelynek, emellett a járásokkal egy tekintet alá eső városnak, azaz járási jogú városnak számított. A városi tanácsot közvetlenül a Városháza (Tanácsháza) szomszédságában 1962-ig székelő Csongrád Megyei Tanács felügyelte, ellenőrizte, illetve látta el utasításokkal. 1962-ben a megyeszékhely Szegedre került a Csongrád Megyei Tanáccsal és több megyei hatáskörű szervvel egyetemben. A helyi igazgatás végrehajtó és intézkedő szerveinek a megyei, járási, városi és községi végrehajtó bizottságokat jelölte ki az 1950. évi I. törvény. Tagjait a tanácstagok köréből választhatták. A VB feladatai közé tartozott a helyi gazdasági terv és költségvetés összeállítása, a szabályrendeletek tervezetének megszerkesztése, a helyi tanács üléseinek összehívása és napirendjének megállapítása, a tanácsi alkalmazottakkal kapcsolatos munkaügyi eljárások lefolytatása (alkalmazás, elbocsátás, áthelyezés stb.), az államigazgatás helyi feladatainak intézése. A tanács- és vb-tagok számát a helyi viszonyokhoz mérten a közvetlen felettes tanács, a megyei tanácsokét pedig a minisztertanács határozta meg. A városi tanácsok, így Hódmezővásárhely esetében 51-nél nem kevesebb, illetve 101-nél nem több tanácstagot, valamint 7 és 15 fo közötti vb-tagot lehetett választani. A tanácstagok esetében először a maximális 101 főt választották, 51 póttag kíséretében. A VB köteles volt beszámolni a helyi tanácsnak tevékenységéről.6 A vb-tagok között állandó helye volt a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőinek, a helyi pártszervezet és népfrontbizottság delegáltjának, az ötvenes években a rendőrkapitánynak, a vb-kirendeltségek vezetőinek. A testület függetlenített 5 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (CSML HL), A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács üléseinek szerkesztett jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Tan. jkv.). Az 1950. aug. 15- i ülés jegyzőkönyve. 6 Ld. részletesebben MK. Törvények és törvényerejű rendeletek tára 7. sz. 1950. máj. 18. 108-111. Az 1. tanácstörvény If, III. és IV. fejezete rendelkezik a helyi tanácsok és végrehajtó bizottságok megalakításáról, szervezetéről, feladatairól, valamint működéséről. 442
