A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

resztény kereskedők és iparosok vehetők fel, akik a Baross Szövetségnek is tagjai”.

A vállalkozás ötlete egyébként nem volt új keletű a városban, sőt a szervezők még abba sem fektettek különösebb energiát, hogy annak eredeti elnevezést keressenek. A Takarékosság Hitelirodát eredetileg 1934-ben alapította három zsidó cég, 1939-ben - amint arról a Baross-elnök tájékoztatta Endrey Béla polgármestert - 43 tagja volt, közülük 22 zsidó. Dietrich felrótta, hogy a Takarékosság nincs cégként bejegyezve, viszont fennállása óta több százezer pengő forgalmat bonyolított le, és közel hatezren veszik igénybe a szolgáltatásait. E tőkeerős hitelszervezetből kimaradt kereskedők — mint mondja - végül külön kezdtek szervezkedni, „mégpedig kizárólag keresztény alapon, a Baross Szövetség erkölcsi támogatásával”. Szorgalmazta, hogy „a keresztény kereskedelem és ipar megerősítése, de a vásárló közönség, valamint városunk és az egyetemes magyar élet érdekében [...] a zsidó vezetés alatt álló és 50%-ban zsidó” Takarékosságtól a hatóságok követeljék meg a közigazgatási jogi kellékek megszerzését, illetve ezek híján likvidálják (tehát likvidálják). Már csak azért is, mert szerinte a helyi vásárlói igények kielégítésére egy hiteliroda - ti. a Nemzeti Takarékosság - is bőven elég, az új szervezkedés anyagi alapjait pedig úgy képzelte megteremteni, hogy a Takarékosságból kilépő keresztény tagok megkapják a forgalom arányában rájuk eső részt. Végül biztosította a polgármestert, hogy a szervezet működésében csakis született (aláhúzva) keresztény kereskedők és iparosok vehetnek részt, de szükség esetén a társaság kész kibővíteni a szabályzat ezen pontját úgy, hogy e kitétel megváltoztatása az iparengedély visszaszolgáltatását vonná maga után. A Baross-elnök tehát nem is sokat köntörfalazott, amikor arra buzdította a polgármestert, hogy szüntesse be az évek óta jól működő, ámde zsidók által majorizált kezdeményezést, illetve hatósági kényszerrel támogassa az alapötlet és a várható profit kisajátítását. A város pártolta az új iroda létesítését.12

A zsidóellenes rendelkezéseket a Baross Szövetség - melyek kapcsán az országos elnök, Ilovszky János kormánypárti (MÉP) képviselő13 kijelentette, hogy „mi, Baross testvérek [...] nem kívánjuk senki kenyerét elvenni, de azt megköveteljük, hogy az ország gazdasági vezetése magyar kezekbe kerüljön át”14 - érthető lelkesedéssel fogadta. Az Imrédy-kormány alatt hatályba lépett első zsidótörvény15 kapcsán Ilovszky a szervezet háláját és köszönetét tolmácsolta a kormányzatnak, továbbá, hogy várják a többit,16 de akadtak nem kevesen, akik kevesellték az abban foglalt megszorításokat. A törvény 20%-ban maximálta a

12 CSML HL Hódmezővásárhely Város Polgármesteri Hivatalának iratai (a továbbiakban: Polgm. Hív. ir.), a Vili. (Közigazgatási) Ügyosztály ir. (A továbbiakban: Közig. Üo. ir.) 2390/1942.

13 Rövid életrajzát ld. pl. Országgyűlési Almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. HAEFFLER István. Budapest, 1940. 204-205.

14 VRU, 1938. nov. 18. „A Baross Szövetség budapesti székházának fölavatása”

15 1938. évi XV. te. „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”. 1938. május 29-én lépett hatályba.

16 VRÚ, 1938. ápr. 15. „A zsidójavaslatot bírálta Ilovszky János a Baross Szövetségben”

91