A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

zsidók arányát a sajtókamarában, az ügyvédi, mérnöki és orvosi kamarában, valamint a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál. A győri Baross szervezet még a törvény elfogadása előtt javaslatot terjesztett fel a kormányhoz, hogy a szabad foglalkozásokhoz hasonlóan a kisipari és -kereskedelmi pályákon is legfeljebb 10%-ban engedélyezzék a zsidók jelenlétét, 10%-ban maximálják a zsidóknak kiadott iparengedélyeket - illetve, amíg ez az arányszám országosan helyre nem áll, egyáltalán ne adjanak ki zsidók részére és ugyanezt az arányt alkalmazzák a törvényhatósági bizottságok, érdekképviseleti testületek esetében, állami monopóliumok (dohány, szesz, só stb.) árusítására kiadott engedélyeknél és közszállításoknál.17

A Teleki-kormány által megszavaztatott második zsidótörvény18 már több szempontból is felülmúlta a győri Baross elképzeléseit, ugyanis az első zsidótörvényben felsorolt értelmiségi pályákon 6%-ra, a vállalatok értelmiségi munkaköreiben 12%-ra csökkentette a zsidók arányát. Legtöbb adót fizető címén zsidó többé nem lehetett tagja törvényhatósági bizottságoknak és községi képviselőtestületeknek. Az egyes településeken zsidóknak kiadható iparjogosítványokat 6%- ban korlátozta, zsidónak nem lehetett többé engedélyt kiadni állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására, a meglévőeket pedig fokozatosan vissza kellett vonni. 1939 karácsonya előtt, a második zsidótörvény beterjesztésének évfordulóján a vásárhelyi Baross érezhető optimizmussal méltatta a Vásárhelyi Reggeli Újság hasábjain a magyar kormányzat tevékenységét, amely „végre nyíltan és egyenesen célul tűzte ki a törzsökös keresztény magyarság anyagi érdekeinek és boldogulásának tökéletes biztosítását. E célkitűzés immár két alapvető törvényben és ahhoz kapcsolódó számos rendeletben nyert szentesítést. A Baross Szövetség átérezve a törvények és rendeletek által teremtett új helyzetet, minden erejével küzd, hogy minél szélesebb rétegeket kapcsoljon be a szövetségi munkába...”. Egyúttal pedig nem felejtette el felszólítani a város keresztény polgárságát, hogy a szövetségi munkát támogatandó, a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmával Baross-tagoknál vásároljanak.19

Agrárváros lévén, Hódmezővásárhely nem-zsidó lakosságának körében nem voltak túl népszerűek az ipari-kereskedelmi szakmák. Előbbi területen 6,8%, utóbbin mindössze 5%-uk tevékenykedett, a lakosság túlnyomó többségét a megélhetése valamilyen módon a földbirtokhoz kötötte.20 A városban élő zsidóknak21 már lényegesen nagyobb része űzött ipari-kereskedelmi (főleg ez utób17 Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Győr-Sopron megyei levéltárból. Szerk. SÁGVÁRI Ágnes. (A továbbiakban: Dokumentumok, megye.) Budapest 1994. 20-22.

18 1939. évi IV. te. „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”. 1939. május 5- én jelent meg.

19 VRU, 1939. dec. 20. „A Baross Szövetség Vásárhely közönségéhez”

20 CSML HL Polgm. Hiv. ir. Az I. (Gazdasági) Ügyosztály ir. 964/1940. Hódmezővásárhely város népesedési, birtokmegoszlási és szociális viszonyairól készült statisztikai adatközlő ív alapján, 1939.

21 1939-ben az izraelita vallásúak száma 1151 fő, a teljes lakosság 1,9%-a. Ez tehát eleve jóval alacsonyabb volt az országos átlagnál (5-6%).

92