A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944

ken is, ahol a katonai hatóságok azonnal bevezették a Magyarországon már hatályban lévő antiszemita intézkedéseket.4 A legtöbb településhez hasonlóan Hódmezővásárhelyen is a Baross fiókszervezete állt a gazdasági élet zsidótlanításának élére.

A Baross szerepe a zsidóellenes intézkedések végrehajtásában

A Baross Szövetség vásárhelyi csoportja 1920-ban alakult,5 működése azonban csak a harmincas évek végén kapott nagyobb lendületet. Újjáalakuló közgyűlését 1938 júliusában tartotta6 dr. Dietrich Lajos bankigazgató elnökségével.7 A fiókszervezet rövidesen klubhelyiséget rendezett be magának a Tisza szállóban,8 és nekilátott a tagtoborzásnak: „felvilágosító előadásokat” tartottak, amelyeken - legalábbis a Vásárhelyi Reggeli Újság beszámolói szerint - a kereskedők és iparosok „lelkesedéssel tették magukévá a hallottakat, s [...] tömegesen jelentették be csatlakozásukat”.6 Bár nyilvánvaló túlzás azt állítani, hogy a Baross kezdetben tömegesen vonzotta a helyieket — működésének első másfél évében 266-an léptek be,10 ez a nem-zsidó iparjogosultaknak csak alig több mint egytizedét jelentette -, viszont annál nagyobb lelkesedéssel látott hozzá a gazdasági élet „keresztény-nemzeti” alapokon történő újjászervezéséhez.

Ennek egyik első állomásaként a szövetség kereskedelmi szakosztálya 1938 végén megalapította a Nemzeti Takarékosság Hitelszervező és Elszámoló Irodát, amelynek célja a keresztény kereskedők hitelszolgálatának egyesítése volt." Bár hangsúlyozták, hogy az iroda kezdettől fogva egyetlen zsidót sem vett fel, Jellegének kidomborítása céljából” a decemberi közgyűlésen a szervezeti szabályzat módosításával expressis verbis is kimondták: „tagjai közé csakis azok a ke4 BRAHAM, Randolph L.: A népirtás politikája. A holokauszt Magyarországon. Budapest, 1997. (A továbbiakban: BRAHAM 1997.) 168.

5 Vásárhelyi Reggeli Újság (a továbbiakban: VRÚ), 1920. okt. 26. „Megalakult a vásárhelyi Baross Szövetség”. A Baross Szövetség nem azonos az Országos Baross Kör nevű szervezettel. Ez utóbbinak is működött helyi csoportja Hódmezővásárhelyen, és szintén kereskedelmi-ipari jellegű szervezet volt.

6 VRÚ, 1938. jún. 19. „Újraalakult a Baross Szövetség vásárhelyi csoportja”

7 Uo. 1938. jún. 17. „Klubházat avat a hősi emlék ünnepén a vásárhelyi Baross Szövetség”

8 Uo. 1938. dec. 14. „A Baross Szövetség propaganda gyűlése”. 1940 januárjában a szövetség elköltözött a Tisza szállóból, és az Iparegyesület kaszinóhelyiségében alakította ki székhelyét. Ld. VRÚ, 1940. jan. 26. „A Baross Szövetség új helyisége”

9 Uo. 1938. dec. 14. „A Baross Szövetség propaganda gyűlése”

10 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL) A Baross Szövetség Hódmezővásárhelyi Szervezetének iratai (a továbbiakban: Baross ir.), a Baross Szövetség tagsági könyve.

11 A hiteliroda megszervezte a hitelre történő vásárlást, és központilag intézte a cégek között az elszámolást. Működésének lényege az volt, hogy ha valaki belépett, folyószámlát nyitottak neki, amely alapján az irodához tartozó helyi cégek készpénzáron, hitelbe kiszolgálták az illetőt. Az egyes vásárlások alkalmával - bizonyos összeghatárig - nem kellett fizetnie, hanem feljegyezték azokat a tagsági könyvecskébe, amely alapján az irodában rendezhette az összeg havi törlesztőrészleteit.

90