A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
TANULMÁNYOK - MARGITTÁ! LINDA: A gazdasági „őrségváltás” élén - A Baross Szövetség működése Hódmezővásárhelyen 1938-1944
MARGITTAI LINDA A GAZDASÁGI „ŐRSÉGVÁLTÁS” ÉLÉN - A BAROSS SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSE HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1938-1944 A két világháború közötti Magyarországon fennálló konzervatív, antidemokratikus kormányzati rendszer - eleinte közvetett módon, később célzott diszkriminatív intézkedésekkel — feladatául tűzte ki a zsidók gazdasági és társadalmi „térfoglalásának” visszaszorítását. Az 1938-tól kezdve hatályba lépő ún. zsidótörvények és -rendeletck kimondott célja volt korlátozni, majd megszüntetni a zsidók túlzott - vagy annak mondott - jelenlétét egyes foglalkozási csoportokban, a közigazgatásban, értelmiségi pályákon, a gazdasági „őrségváltás” hívei pedig a kereskedelmi és ipari ágazatok zsidótlanítását követelték. Erre kormányzati intenció mellett társadalmi igény is volt, ezt jelzi, hogy már 1918-tól kezdve alakultak olyan civil és félállami szervezetek, amelyek az árjásító politika támaszaiul funkcionáltak, működésükhöz pedig komoly állami támogatásban részesültek. Ilyen volt például a Hangya Szövetkezet, amely a kiskereskedelem, a Futura, amely a gabona- és terménykereskedelem átvételére alakult,1 vagy a jelen tanulmány témájául is szolgáló Baross Szövetség.1 2 A Baross Szövetség 1919-ben jött létre azzal a kifejezett céllal, hogy a keresztény kereskedők, iparosok, gazdák, vállalkozók érdekeit védje a meglévő merkantil érdekképviseleti szövetségekkel szemben - utóbbi alatt gyakorlatilag azokat értették, amelyekben zsidók is részt vettek. Alapító elnöke Rausch Aladár, Budapest egyik legismertebb nagykereskedője, aki egyúttal társelnöke volt a radikális és antiszemita mozgalmakat integráló Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESZ), és az irredenta Keresztény Nemzeti Ligának is.3 A Baross Szövetség rövid idő alatt országos hálózattá épült, 1920 után sorra alakultak vidéki szervezetei, amelyek részt vettek a helyi közéletben, kereskedelmi szaktanfolyamokat szerveztek, szakmai továbbképzéseket tartottak, felső kereskedelmi iskolákat létesítettek, részt vettek óvodák alapításában, segélyakciókban, gyárakat hoztak létre. Az antiszemita törvénykezés megindulásával a Baross Szövetség aktív szerepet vállalt a gazdasági „őrségváltás” megszervezésében. Helyi csoportjai a zsidóellenes rendelkezések végrehajtásának legfőbb szorgalmazóivá és gyakran haszonélvezőivé váltak. A trianoni országrészen kívül a Baross az egyik legismertebb „keresztény” gazdasági egyesületként működött a visszacsatolt területe1 UNGVÁRY Krisztián: A zsidótörvények végrehajtása = Tanulmányok a holokausztról IV. Szerk. BRAHAM, Randolph L. Budapest, 2006. 111-140. (A továbbiakban: UNGVÁRY 2006.) 117. 2 Teljes nevén: Baross Szövetség Kereskedő, Iparos, Rokonszakmák és Termelők Országos Egyesülete. 3 Új Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk. MARKÓ László. Budapest, 2004. 640. 89
