A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MÓD LÁSZLÓ: A filoxéra elleni védekezés Hódmezővásárhelyen a 19-20. század fordulóján

bukkant fel először, majd gyorsan terjedni kezdett, előbb a tiszántúli, majd az északi és a dunántúli területeken bukkant fel. Tíz év alatt kipusztította történelmi borvidékeink ültetvényeinek közel 40%-át. Voltak megyék (pl. Esztergom, Nóg- rád), amelyekben a kártétel közel 100%-os volt. A pusztulás 1890-től egyre nagyobb méreteket öltött, s hatására válságos helyzet alakult ki a magyar szőlő- és borgazdaságban. A válság mélypontja az 1890-es évek első felében következett be, amikor Magyarország szőlőterületeinek nagysága a kártevő megjelenése előtti 350 ezerről kevesebb mint 200 ezer hektárra szorult vissza.7

Az illetékes hatóságok Hódmezővásárhely elöljáróságát rendszeresen tájékoztatták a filoxéra terjedéséről és az ellene alkalmazható védekezési eljárásokról. 1875-ben tudatták a város vezetőségével azt a szomorú tényt, hogy a szőlő- gyökértetü Pancsova határában 66 kát. holdon megjelent. Felhívták a hatóságok a birtokosok figyelmét arra, hogy mindenki figyelje a szőlőterületét. Ahol a kártevőt észlelték, onnan egy tökét gyökerestől küldjenek el a magyaróvári gazdasági akadémiára.8

1879-ben leirat érkezett a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztertől, amelyben arról tájékoztatta a város közönségét, hogy Mathiász János sző- lőgyökértetü által megtámadott kassai telepéről sima illetve gyökeres vesszőket vásárolt Pokomándy Imre helyi lakos. Arra kérte Hódmezővásárhely elöljáróságát, hogy próbálja meg a szőlőterületet a legszigorúbb felügyelet alatt tartani. A város utasította Kecskeméthy László kamarást, hogy a kertésszel együtt menjenek ki a birtokra, ahova Pokomándy Imre a Mathiász Jánostól származó szaporítóanyagot elültette. Fel kellett szedniük földdel együtt egy gyanúsnak látszó tövet, amit a polgármesteri hivatalba szállítottak. A szőlőterület folyamatos ellenőrzésére kaptak megbízást, amelyről jelentéstétellel tartoztak. A hivatalhoz eljuttatott szőlőtövet a polgármesternek kellett a magyaróvári gazdasági iskolához elküldenie. A forrásokból sajnálatos módon nem derül ki, hogy a növények fertőzöttek voltak-e valójában.9

1881-ben a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter rendelete nyomán Hódmezővásárhelyen Ábrái Károly polgármester vezetésével filoxéra- bizottság alakult, amely két járásra osztotta a város szőlőterületeit. A filoxérabiztosok, Góby József városi kamarás és Guzmag József kertész feladata elsősorban a szőlők ellenőrzésére irányult. Ha felfedezték a kártevőt, akkor az esetet jelenteniük kellett az alispánnak, a járási főszolgabírónak és a minisztériumnak egyaránt.10 Ebben az évben miniszteri rendelet hívta fel a figyelmet arra,

7 BECK Tibor: A filoxéravész Magyarországon. A kártevő elleni küzdelem az első központi intézkedésektől az államilag támogatott szőlőrekonstrukciós hitelek lejártáig (1872-1910). Budapest, 2005. (A továbbiakban? BECK 2005.) 17-19.

8 Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára (a továbbiakban: CSML HL) Hódmezővásárhely Város Tanácsának iratai (a továbbiakban: Tan. ir.), 2034/1875. okt. 9.

9 CSML HL Tan. ir. 2154/1879.

10 Uo. 336/1881.

31