A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

TANULMÁNYOK - MÓD LÁSZLÓ: A filoxéra elleni védekezés Hódmezővásárhelyen a 19-20. század fordulóján

hogy a filoxéravész ügyében kiküldött személyek a szőlőterületeket bármikor megvizsgálhatják, amihez helyi támogatást kell biztosítani.11

1886. június 1-jén újabb körrendelet látott napvilágot, amelyben a miniszter arra utasította a törvényhatóságokat, hogy vizsgálják át a területeket, és tegyenek jelentést szeptember 20-ig. Góby József és a városi kertész a hegygazdák társaságában végigjárta a szőlőket, ám a kártevőre utaló jelekkel nem találkoztak.* 12

1887-ben újabb miniszteri rendelet nyomán a területeket ismét ellenőrizték, de ekkor sem sikerült felfedezni a filoxérát.13

1889. szeptember 9-én már bebizonyosodott, hogy a szőlőgyökértetű Hódmezővásárhelyen is felütötte a fejét. A minisztérium megbízásából Heinrich József szegedi borászati vándortanár vizsgálta meg a 600 hold kiterjedésű kenyerei szőlőt, ahol a fertőzés olyan méreteket öltött, hogy már látható jelei is mutatkoztak. Szikszay Dénes tanácsnok ezután összehívta a hegygazdákat, és felkérte Heinrich Józsefet arra, hogy ismertesse velük a betegséget és az ellene való védekezés lehetséges módjait, amelyek közül a szénkéneggel való gyérítést14 és az amerikai vesszők ültetését15 ajánlotta. Megítélése szerint a kenyereháti szőlőket ki kellene irtani oly módon, hogy a tőkéket ki kell ásni, a venyigét pedig el kell égetni. A város vezetősége ezt követően elhatározta, hogy a minisztériumhoz fordul a védekezési eljárások (szénkéneggel való gyérítés, amerikai vesszők oltása) helyi népszerűsítése és egy szőlőmintatelep felállítása ügyében. A kenyereháti szőlőket zár alá helyezték, és megtiltották azt, hogy a lakosok a szőlőbogyón és a muston kívül bármely növényi részt a területről kivigyenek.16 A kártevő megjelenésének évében egyes kimutatások szerint Hódmezővásárhelyen 1015 kát. holdon és 422 négyszögölön müveitek szőlőt. 1412 hektoliter bor készült a termésből, amiből 205 hektoliter fehér, 224 hektoliter vörös és 711 hektoliter siller bort szűrtek.17 18 1890-ben az Országos Borászati Kormánybiztosság a város által megrendelt 2000 db amerikai vesszőt elküldte, ami a budafoki telepről származott.IK

" Uo. 2380/1881. nov. 5.

12 Uo. 5604/1886.

13 Uo. 9555/1887.

14 Az eljárást először Thénard francia szőlőbirtokos alkalmazta az 1860-as évek végén, ám a kezdeti sikerek után nem ért el komolyabb eredményeket, ami a túladagolással, illetve a szer más anyagokkal való keverésével magyarázható. A szénkéneg (szén-diszulfid) záptojásszagú, illékony, színtelen, a víznél nehezebb folyadék, amelyet a talajba nagyméretű, fecskendőhöz hasonlító eszközzel juttattak. Ezzel a módszerrel az ültetvények termőképességét hosszabb ideig fent lehetett tartani, mivel gyérítette a filoxéra populációját. BECK 2005. 33.

15 Kötött talajokon az észak-amerikai eredetű direkttermő fajták, illetve olyan oltványok alkalmazása jelentette a megoldást, amelyeknek az alanya sajátos gyökérzete miatt ellenállónak bizonyult a betegséggel szemben.

U’CSML HL Tan. ir. 5755/1890.; Vásárhely és Vidéke (a továbbiakban: VV), 1889. szept. 12.

17 CSML HL Tan. ir. 3755/1890.

18 Uo. 769/1890. febr. 22.

32