A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)
KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Provence-i napló
Franciaország legrégibb zsinagógája Dél-Franciaország ókori területén, a későbbi Provence-ben, a rómaiak korában letelepedtek zsidók. Gallia területén az 1. században zsidó diaszpórák jöttek létre, majd a frank királyságok territóriumán bukkantak föl zsidó közösségek. A kereszténység elterjedése idején is tovább léteztek Arles-ban és Marseille-ben hitsorsosok. A Francia Királyság területén hol elűzték (1306, 1322, 1394), hol visszahívták (1315) őket. A pápai birtokokon kívül gyakran került sor diszkriminatív intézkedésekre velük szemben. 1215-ben ült össze a IV. lateráni zsinat, ahol a dél-franciaországi zsidók arra kérték III. Ince (1198-1216) pápát, hogy akadályozza meg a zsidóellenes intézkedéseket. A korlátozó rendelkezések egy része még egy ideig tovább fennmaradt. A „pápa zsidói” A pápai birtokokon, így Avignonban és Comtat-Veneissinben (grófságban) a zsidók lakta utcákat Carriére névvel jelölték meg. IX. Lajos uralma alatt (1226— 1270) fordult rosszabbra sorsuk, lakhatási engedélyt is csak ideiglenesen kaptak. 1394-ben VI. Károly kiűzte őket az országból. A pápai birtokra menekültek, mert az ottani diaszpórákban, a korlátozások ellenére, viszonylag biztonságot remélhettek. Tiltották az egyesületek, testületek létrehozását, földet, ingatlant nem vásárolhattak, csak bizonyos szakmákat végezhettek. Eltiltották őket a keresztényekkel történő közös étkezéstől. Kereskedelmi tevékenységet nem folytathattak a Carriéren kívül. Ha kihágást követtek el, korbácsolással büntették őket. A 14-18. századokban, Avignonban, Carpentrasban, Cavaillonban és I’lsle-sur-la-Sorguc-ban kehillák (Árba Kehilot en hébreu) épültek ki. Provence 1481-ben a francia királysághoz csatlakozott. Zsidóüldözések, antiszemita zavargások nehezítették sorsukat. 1559. február 22-én V. Pius kiűzte őket Avignonból. Francesco Barberini (1597—1669) kardinális megtiltotta számukra a városban lakhatásukat. 1656. július elsejével elrendelték Avignonban, hogy a zsidók által lakott negyedet fallal vegyék körül. A zsidóknak kisebb csoportja a kiűzetések, kitiltások ellenére is maradhatott Provence vidékén. A carpentrasi zsinagóga építése 1367-ben és 1461-ben jelentős számú zsidó lakosság települt be Carpentrasba. Ekkor népesült be a Rue de la Muse (Múzsa utca) és környéke. A hitsorsosok a népesség egytizedét tették ki. 1215 körül már elrendelték, hogy Provence-szerte a zsidó férfiak élénk színű szövetből (rouelle) kerékformát varrjanak föl ruhájukra, a 16. századtól kezdve pedig ezt váltotta föl a férfiak sáfrány színű, sárga kalapja és a nők fejkendője. 1376-ban úti okmányt állítottak ki számukra, amelyekkel szabadon utazhattak a Carriéren kívül is. A zsidók által lakott területet a 316
