A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2009 (Hódmezővásárhely, 2010)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Provence-i napló

helyi rendelkezések szerint kökeretes kapukkal zárták el. A 16. században a 128 ház között akadt nyolcszintes is. Mivel korlátozták számukra a foglalkozási ágakat, szakmákat, csak a ruhaneműk eladásából és a lókereskedésből származott bevételük. A carpentrasi zsinagógát (la synagogue) a 14. században építették, ám a mai formáját 1741-1745 között nyerte Antoine d’Allemand (1679-1760) felújítása nyomán. A zsinagóga a pápai Comtat Venaissin-ben élő zsidókra emlékeztetett, akik azokban a viharos évszázadokban is itt éltek, amikor is a zsidókat kitiltották a francia királyság területeiről.

Szerették volna jesivával tovább bővíteni a carpentrasi zsinagógát, de a helyi hatóságok nem járultak hozzá, mondván, így a zsidó templom és tanház magasabb lenne, mint a környező épületek és a keresztény templom tornya.- Akkor a kupola legyen a csillagos ég! - mondta a tudós caddik. így aztán a mennyezetet égszínkékre festették.

Emancipáció

1790. január 28-án az avignoni zsidók elnyerték a jogegyenlőséget, és francia állampolgárságot kaptak. 1791. szeptember 27-től kezdve minden franciaországi zsidóra kiterjesztették a törvény előtti egyenlőséget.

Az, igazak beléphetnek

A ma 25.500 lelket számláló Provence-i város zsinagógája Franciaország legrégebbi zsidó temploma. A kökeretes bejárat jobboldali falán az 1929-ben elhelyezett márványtábla szövege olvasható. Héberül és franciául egyaránt a zsoltárok 118/20. versét vésték rá: C’est ici la porté qui corduit vers L’Etemel / Les Justes la franchiront. (Ez az Örökkévalónak a kapuja, melyen az igazak mehetnek be.)

Az alagsorban találjuk a mikvét, fölötte a kovásztalan kenyeret, a pászkát és a barcheszt sütő pékséget. Szép lépcső vezet föl az első emeletre, ahol a díszes, márványoszlopokon nyugvó karzattal is rendelkező ortodox zsinagógát találjuk. A templombelső maradéktalanul megőrizte a 18. századi átalakítás formáját, ugyancsak az akkori időkből származó zsinagógái tárgyakat, jelképeket, díszeket, valamennyi rendkívül ritka műremek.

A frigyszekrény mellett, falba mélyesztett fülkében helyezték el Elijáhu díszes székét. Rendkívül értékes a hanukija, amelyet ezüstből és egyéb nemesfémekből készítettek a 18. században. A templomi bejárat fölötti karzaton elhelyezett menóra fényképét több kiadványban is megtaláljuk, művészi értékéhez nem fér kétség. A nőket nem a karzaton helyezték el, hanem szépen kidolgozott rácsos fal mögött. A márványoszlopokon nyugvó karzat valamikor a szószék elhelyezését szolgálta.

A carpentrasi Szent Siffrein-székesegyház Porte Juive (zsidó kapu) nevű portálja a 16. sz. közepén épült. Az Ószövetségre éppúgy utal, mint ahogy szál317